A munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,1 százalékkal mérséklődött, az idén júliusban kettővel kevesebb volt a munkanapok száma mint egy évvel korábban. A termelés az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 0,4 százalékkal csökkent.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta:
az ipari termelésben meghatározó súlyú járműgyártásban jelentős volt a visszaesés,
de csökkent a termelés az élelmiszeriparban, a vegyiparban és az elektronikus fogyasztási cikkeknél is.
A csökkenés csak részben indokolható a naptárhatással, többnyire minden olyan ágazatban visszaesés tapasztalható, amelyekben korábban növekedés volt jellemző - hangsúlyozta Schindele Miklós. A csökkenést ugyanakkor ellensúlyozta például a kőolaj-feldolgozásban tapasztalt növekedés - tette hozzá.
Júniusban szintén elmaradt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbitól, a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,3 százalékkal csökkent az előző hónapban.
Az ipari termelés csökkenésére - éves összehasonlításban - a júniusit megelőzően márciusban volt példa, előtte ugyanakkor 2013 szeptembere óta, azaz 30 hónapig emelkedett az ipari kibocsátás. A KSH szeptember 14-én teszi közzé a 2016. júliusi ipari termelés második becslését.
Meglepetést okozott az ipari termelés júliusi visszaesése az elemzőknek is.Úgy vélik, hogy a következő hónapokban visszatérhet a lendület. Idén az ING Bank 4 százalékos, a Takarékbank és a K&H Bank 2-3 százalék körüli ipari bővülést vár.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a kommentárjában kiemelte: a piaci várakozásoktól messze elmaradó júliusi adat miatt
nem érdemes temetni az ipart
vagy a második fél év gazdasági növekedését. Idén is 4 százalék körüli ipari növekedés lehet, ehhez azonban jelentősebb felfutásra van szükség az ősz folyamán. A nyers és a kiigazított éves növekedési mutató közötti igen erőteljes eltérést az okozza, hogy idén júliusban két munkanappal kevesebb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Kitért arra: nyáron jellemzőek a nagyobb visszaesések az iparban a szabadságolások és nyári leállások miatt. Az ilyen ingadozások a jövőben erősödnek majd a nagy termelővállalatok ágazatban betöltött súlyának emelkedésével, példaként az Audi és a Mercedes további bővítéseit említette.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a visszaesést részben a munkanaphatás okozhatta, de a járműgyártásban bekövetkezett modellváltások hatása is közrejátszhatott. Hozzátette: a várakozásnál lényegesen nagyobb mértékben, 14 százalékkal zuhant a cseh ipari termelés, amit a Skoda nyári szünete okozott, és ez feltehetően a magyar beszállítókra is hatással volt. A
következő hónapokban visszatérhet az ipari termelés növekedése,
amit a viszonylag magas, és növekedést tükröző ipari bizalmi indexek és a beszerzésimenedzser-index is tükröz. Az év eddigi gyenge teljesítménye miatt azonban az ipari termelés idei növekedése elmaradhat a 3 százaléktól, azonban jövőre az idei alacsony bázis miatt a növekedés meghaladhatja az 5 százalékot - vélekedett Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is
2-3 százalék körüli éves bővülésre számít,
miután az év eddigi részében hét hónapból ötször esett a termelés az előző hónaphoz hasonlítva.
Ő is kiemelte, hogy nyáron a járműgyártásban gyakoriak a leállások, az majd a részletes adatokból derül ki, hogy a visszaesés mennyire érintett más ágazatokat. Hozzátette: ha széleskörű, azaz a járműgyártáson kívül a vegyiparra vagy a könnyűiparra is kiterjedt akkor az rosszabb hír. Amennyiben csak a járműgyártáshoz kapcsolódik a visszaesés, akkor a szeptember-október-november újra erősebb lehet - mondta.