Magyarország területének ma
még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer,
2018 végétől az ország mezőgazdasági területeinek 100 százalékát védetté teszik. Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon a talajgenerátoros jégeső-elhárítást támogatja leginkább a szakma, Baranya, Somogy és Tolna megyékben működtet ilyen rendszert a Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés (NEFELA).
A NEFELA honlapján azt írják, a jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, és ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás miatt pedig jelentősen csökkenhet a méretük.
A kormány 100 százalékos támogatási intenzitású forrást biztosít az országos rendszer létesítésére, amely
2016–2018 között épül ki.
A rendszer működtetésére a Kárenyhítési Alapból származó források egy része, valamint – tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság egésze lesz haszonélvezője a jégeső-elhárításnak – harmadik felektől származó önkéntes pénzek állhatnak majd rendelkezésre.
Az agrárkárenyhítési rendszernek 2016-ban mintegy 73 700 termelő kötelezően és önkéntesen a tagja, a rendszer mintegy 3,71 millió hektár termőföldterületet fedett le. A termelői befizetések és az állam ugyanilyen összegű kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató forrás áll a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre.
Így nem növekednek majd a gazdák terhei, és a jégeső-elhárítási rendszer működésének finanszírozása nem jelent többletterhet a költségvetés számára sem, Magyarország megművelt területei mentesülhetnek a jégkár okozta, jelentős kártételektől.
A jégverés sújtotta mezőgazdasági terület és a kárbejelentések száma enyhén csökkent tavalyhoz képest, de még így is
44 703 hektárra jelentettek be kárenyhítési kérelmet a jég miatt az idén,
a kicsit kedvezőbb országos kép ellenére helyenként, főleg Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye egyes településein okozott súlyos gondokat a nyári jégeső.