Egyelőre nem lesz Japán Európából

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban

Miközben az eurózóna továbbra is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, és egyre nagyobb kérdés, hogy meddig tudják még tartani a frontot a jegybankok, beindult a spekuláció azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank talán Japán útjára léphetne. Mindazonáltal a jelenlegi helyzetben technikailag is nehézkes volna, ráadásul szükségtelen is.

Az elmúlt időszakban a jegybankok kissé felkavarták a befektetőket. Miután az Európai Központi Bank (EKB) ebben a hónapban elhalasztotta eszközvásárlási programjának kiterjesztését, a japán jegybank pedig egy szokatlan lépéssel igyekezett meggyőzni a piacokat, hogy kitart az élénkítés mellett, felmerült a kérdés, vajon az EKB követheti-e a Bank of Japant?

A felvetés alapja az, hogy miközben a japán központi bank élen jár a nem konvencionális monetáris eszközök bevetésében, az elmúlt két évben egyre több spekuláció látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy Európa ugyanazzal a problémával néz szembe, mint Japán – derül ki a Pioneer Investments blogbejegyzéséből. A hasonlóságok között megtalálhatjuk az alacsony növekedést, az inflációs nyomás hiányát, a jegybank által megvásárolható eszközök szűkösségét, valamint a negatív betéti ráta negatív hatását a bankrendszerre.

Ezt nevezi a Pioneer szakértője, Tanguy Le Saout, Európa „japanizálódásának".

A hasonlóságok egyébként a fentiekben ki is merülnek

Egyrészt az EKB számára igen komoly logisztikai nehézséget okoz, hogy a japán jegybankhoz hasonlóan egy kötvényhozam célt állapítson meg, tekintve hogy számos különböző hozamgörbe mozog az eurózónában. De még ha a jegybanknál meg is tudnának állapodni egy egységes hozamcélban, a hozamok közti eltérések folyamatos mozgása akkor is fejfájást okozna.

Van még mozgástere az Európai Központi Banknak Forrás: AFP/Daniel Roland

Másrészt az eurójegybank már tett olyan lépést, melynek célja, hogy ellensúlyozza a negatív kamatok káros hatásait a banki profitokra nézve. A TLTRO programján keresztül ugyanis hosszú távú finanszírozást kínált negatív kamatszinteken.

Harmadrészt a megvásárolható eszközök szűkösségének problémája ma nem jelent olyan súlyos gondot az EKB-nak. Ez csupán egy esetleges kiterjesztés után merülhet fel súlyosabb nehézségként, de még ez is viszonylag könnyen

orvosolható lenne az eszközvásárlási program szabályainak megváltoztatásával.

Ezzel együtt ha az EKB a japán jegybankhoz hasonló célt tűzne ki, azzal komoly jogi vitákat is magára rántana, mert vannak akik úgy vélik, hogy az eurójegybank túllépi a jogilag szabályozott mozgásterét.

Végül pedig a Pioneer elemzői arra számítanak, hogy

az eurózóna inflációja lassan, de talpra áll a következő két évben,

noha valószínűleg nem fogja elérni a jegybank 2 százalékhoz közeli, de az alatti hivatalos célját. Következésképpen úgy látják, egyelőre túl korai lenne, ha az EKB a Bank of Japanhoz hasonló lépéseket vetne be.