Mit kedvelnek Orbánban a lengyelek?

Szinte pontról pontra átveszi a 2010-2011-es Orbán–Matolcsy gazdasági programot a lengyel Jog és Igazságosság Pártja, amelynek tavaly novemberben még nem sok gazdasági sikert jósoltak. A számok azonban rácáfolnak a kétkedőkre.

A külföldi kereskedelmi láncok különadója, az Európai Unió legmagasabb bankadója, a gyerekeknek járó juttatások markáns növelése, a külföldi kézben lévő bankok piaci arányának csökkentése, a devizahitelek átváltásának támogatása és az állam szerepének növelése a stratégiai ágazatokban – csak néhány programpont azok közül, amelyeket a tavaly megválasztott lengyel kormány gazdaságpolitikai vezetése nem is titkoltan a magyar Új Széchenyi-tervből, illetve a Széll Kálmán-tervből vett át. A hasonlóságra egyébként 2015 őszén több befektetőház és banki elemző is felhívta a figyelmet, igaz, akkor a nemzetközi sajtóban többségben voltak a kritikus hangok a választásokon győztes Jog és Igazságosság pártjának (PiS) új gazdasági irányával kapcsolatban. Az azóta eltelt időszak gazdasági tendenciája azonban azt igazolja, hogy a Beata Szydlo vezette jobbközép kormány programja szép lassan beérni látszik.

Forrás: Origo

Az Európai Bizottság (EB) legutóbbi előrejelzése szerint

idén rekordalacsony szintre süllyed a munkanélküliek aránya Lengyelországban,

miközben az uniós átlag duplájánál is gyorsabb, évi 3,7 százalékos gazdasági bővülést produkál a lengyel gazdaság, amelynek idén és jövőre is hasonló tempójú fejlődést jósolnak Brüsszelben. A PiS kormányra kerülésekor a legtöbb baljóslatú előrejelzés a költségvetési fegyelem lazulásától és az államadósság elszállásától tartott, mint utóbb kiderült, alaptalanul.

Lengyelország már korábban kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és a pénzügyi vezetés továbbra is stabilan kordában tartja a büdzsét, amelynek hiánya idén és jövőre is bőven a háromszázalékos plafon alatt lesz. Ezzel párhuzamosan az államadósság szintje az uniós átlagnál (89 százalék) sokkal alacsonyabb, mindössze 51 százalék körül alakul az éves GDP-hez viszonyítva.

Jól állnak a hitelminősítőknél

Lengyelország biztos benne, hogy a hitelminősítők el fogják ismerni az ország pénzügyi stabilitását – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter tegnap egy gazdasági fórumon adott interjúban az MTI tudósítása szerint.

„Nem bocsátkoznék találgatásokba” – mondta a miniszterelnök-helyettes a Moody′s lengyel besorolásának pénteken esedékes felülvizsgálatáról szólva. „Úgy gondolom azonban, hogy a hitelminősítők értékelni fogják Lengyelország pénzügyi stabilitását. Ha nem is most rögtön, de hamarosan – fogalmazott. – Egyszer már rontották a besorolást, és mégsem történt semmi különös” – mutatott rá, hozzátéve, hogy „minden tiszteletünk a hitelminősítőké, de ettől mi még tesszük a dolgunkat”. Lengyelországra a Moody′s tartja érvényben a legjobb, A2-es szintű államadós-besorolást a három nagy hitelminősítő közül. A Standard&Poor′s-nál BBB+, a Fitch Ratingsnél A- besorolást kapott a lengyel államadósság. Mindhárom besorolás a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik. Lengyelország ebből a szempontból jelenleg Szlovákiával, Lettországgal és Litvániával áll egy csoportban.

A bizottság idén és jövőre is kedvező exportteljesítménnyel és javuló lakossági fogyasztással számol, emellett a beruházások emelkedését, valamint a külföldi működőtőke (FDI) beáramlásának folytatódását prognosztizálja. A lengyel kormány,

zömében magyar mintára, augusztus elsején vezette be a nagy kereskedelmi láncok különadóját,

amelyet éves árbevételhez kötöttek, így kifejezetten a külföldi tulajdonú multikat érinti. A forgalom után fizetendő 1,4 százalékos különadót az évi 170 millió złoty (12 milliárd forint) árbevétel felett teljesítő láncoknak kell megfizetniük, az új adónem olyan vállalatokat sújt, mint a francia Auchan, a német Lidl és Metro, valamint a brit Tesco.

A gazdaságpolitikája miatt sokat bírált kabinet azonban kétségtelenül az unióban a legmagasabbnak számító, bankokra és biztosítótársaságokra kivetett adóval vívta ki a transznacionális vállalatok haragját. Az új adó mértéke a bankok mérlegfőösszegének 0,44 százaléka, és a lengyel pénzügyminisztérium már idén 4,4 milliárd złoty (312 milliárd forintnak megfelelő) rekordbevételt vár a pénzintézetektől. Ezzel a lépéssel már nem Budapest, hanem Varsó vezeti a legszigorúbb bankadót kivető országok listáját.

A bankadó bevezetésének oka a lakosság adóterheinek csökkentése és a népességfogyás megállítása miatt a gyermekeknek járó juttatások emelése Lengyelországban, míg nálunk az adócsökkentés mellett a költségvetés befoltozása volt a fő indok.

Így kerültek többségbe a belföldi kézben lévő bankok Magyarországon

2010-ben a magyar és a külföldi bankok tulajdoni aránya a döntéshozatali központ és a mérlegfőösszeg alapján 61:39 százalék volt a külföldiek javára, mára a magyar pénzintézetek aránya közel 55 százalékra emelkedett. Az állami tulajdonszerzés fő állomásai a következők voltak:

2013 júniusában az állam 49 százalékos tulajdonrészt szerzett tőkeemeléssel a Gránit Bankban és az azóta felszámolás alá került Széchenyi Bankban.

2013 augusztusától 2014 augusztusáig tartott a takarékszövetkezetek integrációja, amely során a Takarékbank 55 százalékát kereszttulajdonlások révén megszerezte az FHB bank. Az FHB tulajdonosi szerkezete az alaptőke arányában 61 százalékban belföldi intézményi befektetőké, 21,7 százalékban külföldi intézményi befektetőké, 7,3 százalékos tulajdonnal bír az állam, és 7,6 százalékos részesedésük van a magánszemélyeknek.

2014 júliusában került sor az MKB megvásárlására. A gyenge portfólióval rendelkező pénzintézetet a Bayerische Landesbanktól vette meg 55 millió euróért az MNB úgy, hogy az anyabank 270 millió euró tartozást is elengedett a magyar leányvállalat felé. A bankot 2014 végén az MNB szanálás alá vette, és megkezdődött a portfólió tisztítása, amely 2015 decemberéig tartott. A vevők többségében magyar tulajdonúnak számítanak: 45 százaléka van a Matis magántőkealapnak, 30 százalékos a Blue Robin Investment üzletrésze, az MKB munkavállalói és részvénytulajdonosai 15 százalék felett rendelkeznek, a Pannónia nyugdíjpénztár pedig tíz százalékkal.

2015 februárjában a General Electric tulajdonában álló Budapest Bankot vásárolta meg 700 millió dollárért a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt, a Magyar Fejlesztési Bank forrásainak bevonásával. A GE döntésének hátterében az állt, hogy a menedzsment globálisan le akarta választani a banki üzletágát a GE-csoportról.

2015 februárjában a magyar kormány, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az ERSTE bank megegyezett abban, hogy a magyar ERSTE-csoportban tőkeemeléssel 15-15 százalékos részesedést szerez a magyar állam és az EBRD, a kétszer 38,9 milliárd forintos vételárat augusztus 11-én fizették ki.

Lengyelországban a bankadó zömét egyébként – hazánkhoz hasonlóan – a külföldi többségi tulajdonban álló pénzintézetek fizetik meg, arányuk a lengyel piacon ugyanis még mindig több mint 60 százalék. Ezen is szeretne változtatni a PiS-kabinet, amely a magyar példát követve arról hozott döntést, hogy a lengyel pénzintézetek arányát 50 százalék fölé emelnék.

A stratégiai döntésben szakértők szerint az is szerepet játszik, hogy a lengyel bankszektorban a mai napig nem rendezték megnyugtatóan a devizahitelesek helyzetét, holott a devizában felvett jelzáloghitelek összege eléri a 37 milliárd dollárt.

A kormány fő célkitűzése a hitelek zlotyra váltása,

amely ugyan nem kötelező a bankok számára, de a kormányzat és a jegybank egyértelműen támogatja az átváltást, és a konverzió költségeinek zömét a bankokra terheli.

Ha a magyar párhuzamot nézzük, mindenképp megemlítendő, hogy a złoty árfolyama 2008 ősze után közel azonos mértékben gyengült, mint a forinté, és a Lengyelországban folyósított devizahitelek kamata alacsonyabb volt, mégis a törlesztőrészletek sokkal kisebb mértékben emelkedtek meg, mint Magyarországon. Igaz ugyanakkor, hogy az átváltás elmaradása miatt a svájci frank tavaly januári sokkszerű erősödésének pluszköltségét a devizahiteleseknek kell lenyelniük.

Mindenesetre a bankszektoron belül a tulajdonviszonyok átrendezése – szintén a magyar tapasztalatok alapján – már meg is kezdődött: sajtóhírek szerint a legnagyobb lengyel biztosító, az állami többségű PZU vezérigazgatója az Unicredithez tartozó Bank Pekao megvásárlásáról tárgyalt Milánóban. A bankban az Unicreditnek 40 százalékos tulajdonrésze van, amitől a bankcsoport állítólag szívesen meg is válna főként a bedőlt devizahitelek miatt kialakult veszteségei miatt. Az Unicredit a saját tőkehelyzete javítása érdekében nemrég már el is adott tízszázaléknyi Pekao-üzletrészt.

Elemzők szerint a másik kiszemelt pénzintézet a Raiffeisen érdekeltségébe tartozó Polbank, aminek megvételével már 54 százalékos közvetett vagy közvetlen állami befolyást lehetne biztosítani a lengyel bankszektoron belül. A bankadó és a devizahitelek átváltása mindenesetre jelentős veszteséget okoz majd a lengyelországi bankoknak, és szakértők szerint a hitelezésre egyértelműen negatívan hat.

A hitelezés fenntartása, illetve bővítése érdekében a lengyel jegybank hasonlóan ösztönző lépéseket tervez, mint a Magyar Nemzeti Bank,

ennek pontos részletei azonban egyelőre nem ismertek.

A magyar és a lengyel gazdaság közötti szoros kapcsolatot, az együttműködést jól mutatja, hogy tegnap Orbán Viktor miniszterelnök kapta a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon az Év Embere díjat, a rendezvény legjelentősebb elismerését.