Sürgősen kellene 22 ezer informatikus

Budapest, 2012. január 27. Czifra Dávid, az első magyar műhold, a Masat-1 egyik fejlesztőmérnöke nyomtatott áramkört vizsgál a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának laborjában, ahol a repülő példány összeszerelése történt. Várhatóan 2012. február 9-én az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakéta juttatja a világűrbe a Francia-Guyanán lévő Kourouból. A 10 centiméteres, kocka alakú, 1 kg tömegű műhold, a Masat-1 CubeSat telemetrikus adatokat, vagyis nagy távolságú adattovábbításra és vezérlésre vonatkozó információkat fog sugározni a rádióamatőr sáv műholdak számára dedikált részén. MTI Fotó: Komka Péter

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban – írta a hétfői Világgazdaság Horváth Ádámot, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatóját idézve.

A szakértő szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta. A lap felidézi: a mérnök- informatikus és programtervező informatikus szakokra első helyen idén alig mintegy ötezren jelentkeztek, miközben az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.

Mint írják, a fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya, az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között 15 ezerről 10 ezerre csökkent, és az első helyen jelentkező összes felvételiző mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát, miközben Délkelet-Ázsiában ez az arány 80 százalék.

Kevesen tanulnak, és nagy a lemorzsolódás Forrás: MTI/Komka Péter

A lemorzsolódás is magas, 52 százalékos, a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést – írja a Világgazdaság.