Újlengyel, 2009. április 27.
Malacok az újlengyeli sertéstelepen. Egy fokozattal emelte - hármasról négyesre - a sertésinfluenza veszélyének súlyosságát jelző riasztási szintet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A világ egyetlen térsége sincs biztonságban a madár-, a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társító A/H1N1 új vírustól, amely Mexikóban valószínűsíthetően másfélszáznál több ember életét követelte. A WHO nem tekinti elkerülhetetlennek a világjárvány kitörését, ezért a fokozott egészségügyi előírások betartását kérik.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Két évvel ezelőtti szintre tért vissza az élő sertés felvásárlási ára, jelenleg Magyarországon több mint 400 forintot adnak kilónként az élő sértésért, pár hónappal ezelőtt 100 forinttal alacsonyabb volt ez az összeg.
„Az év első felére meredek csökkenés volt jellemző, de ez nem elszigetelt, magyarországi jelenség volt, hanem az egész Európai Uniót érintette” – mondta a folyamatról Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a mostani magasabb felvásárlási árak nem nevezhetők magasnak, ezért nem is számítanak meglepőnek, inkább az elmúlt másfél-két évre volt jellemző a piaci zavar.
A tenyésztők egy része csökkentette vagy felszámolta a sertésállományát Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Kínára cserélték Oroszországot
Az uniós és a magyarországi élősertés-kivitelre a közelmúltban a legnagyobb hatással az orosz piac megszűnése volt. Oroszország először a sertéspestisre hivatkozva az egész unióból leállította a behozatalt, majd ezt tovább fokozta az élelmiszer-embargó.
Az EU sertéshús-kivitelének mintegy negyedét az orosz piac tette ki, amelynek kiesése túlkínálatot és zuhanó árakat hozott.
Magyarországon kevésbé volt jelentős az oroszországi export, de mivel a sertésárak szorosan követik az uniós, főleg a német tarifákat, az árváltozás minket sem került el. A javulást az első félév második felében beindult kínai export hozta meg, ennek hatására nőttek a felvásárlási árak.
A fellendülést megelőző, nem ritkán önköltség alatti árakra az ágazat szereplői kétféleképpen válaszoltak. Egyesek megpróbálták máshová eladni a sertéshúst, és ez többnyire sikerült is: a kieső orosz mennyiséget távol-keleti piacok vették át, Magyarország esetében leginkább a japán és a kínai értékesítés nőtt. Másfelől
a tenyésztők egy része az állomány csökkentésével vagy felszámolásával reagált,
ami számokon is látszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban 3,025 millió sertés volt Magyarországon, ami 100 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Jó, ha idén nem lesz ráfizetés
„Bár a folyamat nem örvendetes, ez önmagában nem igazán jelentős változás, sokkal súlyosabb fejlemény, hogy egy év alatt tíz százalékkal csökkent a kocák állománya” – mondta Éder Tamás. Igaz, az anyaállatok számának visszaesése nem feltétlenül jelent ugyanekkora csökkenést a hízók számában, de így is szükség lesz egy-másfél évre, hogy a kiesést pótolni tudják.
A hazai sertésállomány csökkenése nem jelentős, de a kocák száma 10 százalékkal lett kevesebb egy év alatt Forrás: MTI/Balázs Attila
Menczel Lászlóné szerint a kínai kereslet tartósnak ígérkezik. De ha az év további részében meg is marad a lendület, csak annyit jelent a sertéstenyésztőknek, hogy nem lesz ráfizetéses az üzlet, és ellensúlyozni tudják az év első felében elkönyvelt mínuszokat. Noha a jelenlegi árak 10-15 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelőttiekhez képest,
ahhoz, hogy a sertéstartási kedv számottevően javuljon, hosszabb távon is nyereséggel kecsegetető feltételek kellenek.
Éder Tamás hozzátette, valószínűleg a legrosszabb hatékonysággal dolgozó tenyésztők estek ki az elmúlt időszakban, és a jobbak maradtak. A javuló kilátások miatt lehetséges, hogy ők újabb kocákat állítanak be a tenyésztésbe, és az uniós sertéstelep-fejlesztési támogatások miatt is valószínű, hogy a következő időszakban gyarapodni fog a hazai sertésállomány. Akkora növekedés viszont nem várható, hogy teljesüljön a kormány célja, miszerint 2020-ra megdupláznák, azaz 6 millióra növelnék a sertések számát.
A fogyasztói árak is magasabbak lesznek
A felvásárlási ár emelkedése a fogyasztók szempontjából sem közömbös, a boltokban és a hentesnél is többet kell fizetni a sertéshúsért. Az év eleji áfacsökkentést a kereskedők átadták a fogyasztóknak, ráadásul ehhez alacsony felvásárlási árak társultak. A terméktanács főtitkára szerint
jelenleg 10 százalékkal magasabb a sertéshús fogyasztói ára, mint az év elején volt, vagyis mérséklődött az áfacsökkentés hatása.
Igaz, még mindig kedvezőbbek az árak, mint tavaly decemberben voltak. Éder Tamás „szolidan emelkedő” fogyasztói árakra számít a jövőben a tőkehúsok és a húskészítmények terén, bár az élősertés magasabb felvásárlási ára pár hónapos csúszással jelenik meg a kiskereskedelemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
