A brit népszavazást követően egy-két napig pánikhangulat volt, de a kezdeti sokkot követően felfelé indultak el a piacok, azonban a font rövid időn belül körülbelül 10 százalékkal gyengült, kezdte előadását Katona Ildikó az MKB Bank vezérigazgató-helyettese a bank befektetési konferenciáján. Az angol jegybank, hogy ellensúlyozza a font gyengülését, lazított monetáris politikáján és 0,5 százalékról 0,25-re vágta vissza a kamatot. Azonban
a font árfolyama még így is csak 20 százalékra van a font-dollár paritásától, amire még sosem volt példa.
Paritásról akkor beszélhetünk, amikor mind a két fizetőeszköz ugyanannyit ér – szerda délelőtt 1,22-1,23 dollárt ért egyetlen angol font.
Az Európai Unió tagországai dönthetnének úgy, hogy hosszabbítják, elhúzzák a tárgyalásokat, de jelenleg nem úgy fest, hogy ez így is lesz. Katona Ildikó szerint a legnagyobb kockázatot a „hard exit” jelenti, amire a britek új miniszterelnöke, Theresa May többször is utalt. Ez körülbelül annyit jelent, hogy Nagy-Britannia nem tárgyal a különböző vámokról, bevándorlási politikáról, hanem úgy lép ki az Unióból, hogy még a vámmentes övezetet is otthagyja.
Amennyiben a tárgyalások megkezdését követően nem lesz megállapodás, akkor Nagy-Britannia automatikusan kilép az EU-ból és ezzel minden korábbi uniós kedvezményét elveszíti. A britekkel persze Brüsszel köthet olyan megállapodást is, mint például Svájccal vagy Norvégiával – amelyek tagjai a schengeni övezetnek és a munkavállalást is lehetővé teszik.
A pénzügyi szolgáltatások bevétele nagyon fog hiányozni az angoloknak, ugyanis
a brit adóbevételek 10 százaléka a cityből érkezik a költségvetésbe.
Arról nem is beszélve, hogy ezek a vállalatok körülbelül 350 ezer embernek adnak munkát.
Ezek a cégek Londonból hozzáfértek a teljes uniós piachoz, szabadon nyújthattak pénzügyi szolgáltatást a többi uniós tagállamban. Hogy miért volt ennyire vonzó London? Azért, mert Angliában a szabályozói környezet lazább, mint az EU-ban máshol, így Katona Ildikó szerint ez egy „kellemes helyszín” volt a pénzügyi szolgáltatóknak.
A brit export 45 százaléka megy az EU-ba, leginkább a gyógyszer- és az autóiparnak fájhat a brexit, mondta Katona Ildikó. Szerinte ha ehhez hozzávesszük a font gyengülését, akkor az látható, hogy könnyedén recesszióba kerülhet a kiskereskedelmi szektor.
A font gyengülése az euróval szemben
Ugyanakkor a gyenge font az exportáló cégeket segíti: azok a vállalkozások, amelyek a világpiacon értékesítik termékeiket, a gyenge font miatt otthon nagyobb bevételt tudnak így elérni.
A szakértő előadása szerint a makrogazdasági adatokat nézve nem áll jól a brit gazdaság, amelynek a kilátásai a brexittel csak tovább romlanak:
a londoni tőzsdét összességében nem rázta meg a népszavazás eredménye, sőt, azóta emelkedett.
A magyar export 5 százaléka megy közvetlenül Angliába,
ez nem tűnik soknak, ugyanakkor Németország miatt a közvetetett hatásokkal ez még nagyobb lehet, hiszen a német gazdaság harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere éppen Anglia.
A MKB-nál azt várják, hogy a brexit hatására a német GDP-növekedés 3 százalékponttal mérséklődik (1,3 százalékról 1 százalékra csökken). Ez a magyar növekedési kilátásokat is ronthatja, amely körülbelül 100 milliárd forintos kiesést is okozhat a magyar termelésben.
Ez ráadásul csak a makrogazdasági hatás, nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik Angliában vállaltak munkát. Katona Ildikó elmondta, hogy
a hivatalos adatok szerint 100 és 200 ezer közötti emberről lehet szó,
de más statisztikák szerint az idényjellegű munkák miatt ez elérheti a 300 ezer főt is.
Ha „hard brexit” lenne, akkor haza is küldhetik a magyarokat,
ha meg tudnak állapodni az EU-val, akkor kinn is maradhatnak, mondta az MKB vezérigazgató-helyettese.
Szerinte Magyarország szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogyan is döntenek, hiszen egy „hard brexit” akár a magyarországi a munkaerőhiányt is javíthatná. Ráadásul
ahogy gyengül a font – amely most körülbelül negyedével ér kevesebbet, mint korábban –, úgy egyre kevesebbet tudnak hazautalni,
miközben a kinti költségeik továbbra is drasztikusak, azaz jelenleg kevésbé éri meg Nagy-Britanniában munkát vállalni, mint néhány évvel ezelőtt.
A felminősítéseket követően a hozamszintek valószínűleg már elérték a minimumot, ennél alacsonyabb hozamokat már nem várnak, még annak ellenére sem, hogy a Moody’s vélhetően az év végén utolsó nagy hitelminősítőként szintén a befektetésre ajánlott kategóriába emeli Magyarországot, derült ki Kuti Ákos, az MKB vezető elemzőjének előadásából. A hozamszintek azért fontosak, mert minél alacsonyabbak, annál olcsóbban lehet finanszírozni az államadósságot.
Alapvetően stabil forintárfolyamot várnak az euróval szemben: 310-es éves átlag a valószínű 2017-ben, és körülbelül 305 forintot fog érni egy euró 2017 végén.
Az idei GDP-növekedés várhatóan 2,3 százalékos lesz, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-bővülést várnak.
2015 (tény) | 2016 (előrejelzés) | 2017 (előrejelzés) | |
GDP (növekedési ütem, %) | 3,1% | 2,3% | 2,8% |
Munkanélküliség (%) | 6,8% | 5,5% | 5,2% |
Államháztartás egyenlege | -1,6% | -2% | -2,7% |
Bruttó államadósság | 74,7% | 73,6% | 73% |
Irányadó ráta év végén (%) | 1,35% | 0,9% | 0,9% |
Kuti Ákos szerint 2017 "rettenetes" lehet,
mert még idén novemberben lesz egy amerikai elnökválasztás, nyakunkon a brexit, német parlamenti-, és francia elnökválasztás is lesz. Ilyenkor mindig egy kicsit lebénul a világ, lelassul a döntéshozatal, mondta a vezető elemző.
Balog Ádám vezérigazgató elmondta, hogy az uniós támogatások átalakulásával a visszatérítendő támogatások kapnak nagyobb szerepet, illetve a vállalatoknak a tőkepiacról kell majd inkább forrást bevonniuk. Bánfi Zoltán ügyvezető igazgató alternatív forrásbevonási lehetőségekről tartott előadást, ugyanis 2016-ban kivezetik a jegybank növekedési hitelprogramját, de szintén megszűnnek a vissza nem térítendő támogatások is, így más források felé kell néznie a vállalkozásoknak.
Az MKB vezérigazgatója szerint „van pénz a gazdaságban”, a likviditás adott, ugyanis
a lakosság vagyona öt év alatt 11 ezer milliárd forinttal nőtt,
ami körülbelül a harmada a teljes magyar GDP-nek, ugyanakkor ennek csak körülbelül negyede van a tőkepiacon.
A háztartások vagyon körülbelül 41,5 ezer milliárd forintot tesz ki, amiből
Nehezen alakulnak át ezek a pénzek tőkéve, a vállalatok sem szaladnak a tőzsdére – Balog Ádám szerint azért, mert erre egyszerűen nincsen szükség.
Ugyanis az uniós támogatások, a kedvezményes hitelek (nhp, MFB-pontok) miatt jelenleg még olcsó a pénz, nem kell bonyolult eszközökhöz folyamodni. Viszont ez a pénz drágulni fog, ahogy további a lehetőségek is szűkülni fognak, elég csak az uniós forrásokra gondolni.
Mi hiszünk benne, hogy a magyar tőzsde sokkal erősebb is lehet”
– mondta a vezérigazgató, aki szerint jelenleg körülbelül 100 olyan magyar cég van, amely tőzsdeképes és amelyek vonzóak lehetnek a befektetők számára is.