A britek kilépésével Magyarország is kevesebb uniós forráshoz jut

A demonstrator draped in an EU flag sits on floor during a protest against the outcome of the UK's June 23 referendum on the European Union (EU), in central London on June 25, 2016. The result of Britain's June 23 referendum vote to leave the European Union (EU) has pitted parents against children, cities against rural areas, north against south and university graduates against those with fewer qualifications. London, Scotland and Northern Ireland voted to remain in the EU but Wales and large swathes of England, particularly former industrial hubs in the north with many disaffected workers, backed a Brexit. / AFP PHOTO / JUSTIN TALLIS

A kormány az európai uniós forrásoknál a visszatérítendő támogatási formák felhasználását erősíti, és arra is törekszik, hogy csak piacképes elképzelések, cégek kapjanak támogatást - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a Figyelő Top200 konferencián.

Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha szuverenitása érdekében a pénzügyi stabilitásra, a kiszámítható gazdaságpolitikára és a világos energiapolitikára fókuszál, mondta Csepreghy Nándor. Hozzátette,

a kormány vállalja a vitát az Európai Bizottsággal a hazai vállalatok piaci pozíciójának erősítése érdekében,

és példaként említette az 50 százalékos fejlesztési előleg mértéke körüli véleménykülönbséget az unióval.

Elzárhatják az egyik pénzcsapot

Azt is elmondta, nagyobb esélyt lát arra, hogy

2020 után nem érkeznek a kohéziós támogatások a térségbe,

és arra is felhívta a figyelmet, hogy

a britek kilépésekor számolni kell a kohéziós támogatások csökkenésével.

Nagy-Britannia kilépése érinti az uniós források elosztását is Forrás: AFP/Justin Tallis

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a jövőben a GINOP-ban – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program – is megjelennek a visszatérítendő támogatásokat tartalmazó pályázatok. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

a magyar gazdaság ugyan függ a külföldi tőke beáramlásától, de jelentős fejlődési lehetőség van a kis- és középvállalkozói szektorban is.

Felidézte az Irinyi Tervet, amely az ország iparosodási mértékének növelése mellett a korszerűsítésre, a digitalizálásra, a kiegyensúlyozottabb szerkezet kialakítására koncentrál. Az Irinyi Terv végrehajtásához azonban paradigmaváltásra van szükség, mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a középpontba a hatékonyságot, a termelékenységet és a rugalmasságot kell állítani.