FT: A lengyelek a magyarokat másolják

KACZYNSKI, Jaroslaw; Orbán Viktor ARCKIFEJEZÉS Közéleti személyiség foglalkozása mosolyog politikus SZEMÉLY
Varsó, 2010. június 2. Jaroslaw KACZYNSKI volt lengyel kormányfő, a Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke (b) és az első hivatalos külföldi látogatásán Varsóban tartózkodó ORBÁN Viktor magyar kormányfő, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke 2010. június 2-i találkozójukon a lengyel fővárosban. (MTI/EPA/PAWEL SUPERNAK)
Vágólapra másolva!
A magyar és a lengyel gazdaságpolitika között von ismét párhuzamot a Financial Times írása, amely mindkét állam esetében kiemeli, hogy a rendszerváltás utáni privatizáció során túl sok állami tulajdonú nagyvállalatot vásároltak fel olcsón külföldiek a két országban.
Vágólapra másolva!

Magyarországon és Lengyelországban azonban a 2008-as pénzügyi válság idején kiderült, hogy a bankrendszer zömének külföldi kézre kerülése nem biztos, hogy szerencsés volt. Ezért ma már a lengyel és a magyar kormánypárti közgazdászok úgy vélik, hogy

a gazdasági függetlenség túlzott feladása történt korábban.

A cikk szerint mind a Fideszben, mind a Jog és Igazságosság Pártjában úgy vélik, több nemzeti befolyásnak kell érvényesülnie a gazdaságban.

A lap utal a multinacionális vállalatokra kivetett válságadókra és az EU-ban korábban a legmagasabbnak számító bankadó bevezetésére Magyarországon, és kiemeli, hogy

a lengyel gazdaságpolitika jelenlegi formálói sok elemet átvesznek a 2010–2012-es magyar válságkezelő csomagból,

annál is inkább, mert a két ország gazdasági gondjai is sok hasonlóságot mutatnak.

Varsóban tárgyalt Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor Forrás: MTI/Pawel Supernak

A lap külön foglalkozik a rezsicsökkentés miatt magyar érdekeltségeiket feladó külföldi vállalatokkal, illetve Orbán Viktor azon céljával, amely szerint a bankszektorban 50 százalék fölé szeretné emelni a nemzeti pénzügyi intézetek arányát. Az Financial Times úgy fogalmaz, hogy a válságadók kifutásáig a magyar vezetésnek volt ideje a reformok bevezetésére és a már említett nemzeti befolyás növelésére, amely négy kulcsfontosságú területet érintett:

a bankrendszer, a média, az energiaipar és a kiskereskedelem. Az utóbbiban azonban még nem sikerült a nemzeti befolyás érvényesítését véghez vinni.

A brit lap kiemeli, hogy a múlt hónapban Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski közös lengyelországi találkozóján a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy azért hisz a gazdasági patriotizmusban, mivel a nemzetgazdaság biztonságát csak a nemzeti befolyás növelésével lehet emelni. A Jog és Igazságosság elnöke is osztotta Orbán véleményét.

OTP-fiók a Kálvin téren Fotó: Szabó Gábor - Origo

A cikk szerint a magyar kormány rájött, hogy bizonyos lépések rombolják az országról kialakult kedvező képet a külföldi befektetők körében, így mérsékelték a bankadót.

Mind a lengyel, mind a magyar kormány érintetlenül hagyta a járműipart, amely jelentős nemzetközi tőkét vonz be.

A Jog és Igazságosság is számos olyan intézkedést hozott, amely felbőszítette a főként külföldi gazdasági szereplőket, például a bankadó és a kiskereskedelmi adó, habár utóbbit az Európai Bizottság utasítására fel kellett függeszteni, míg ki nem derül, hogy ütközik-e az uniós versenyjogi szabályokkal.

A lengyel kormány is kötelező erejű svájcifrank-átváltást akart, ám ettől augusztusban visszalépett, és inkább önkéntes megoldást szorgalmaztak. A közös vonások közé tartozhat, hogy mindkét ország esetében többek között az infrastruktúra javításával, a kutatás-fejlesztésre költött pénzek arányának emelésével próbálják a gazdaságot élénkíteni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!