Felvásárolja az AT&T a Time Warnert – jelentette be a két cég a múlt hét végén. A mobil- és internetszolgáltató 85 milliárd dollárnyi (24 ezermilliárd forint) készpénzt és saját részvényt adna a tartalomgyártó konglomerátumért – ez 25 százalékkal több, mint amennyit a TW aktuális részvényárfolyama indokolttá tenne. Az üzlet persze számos versenyjogi és netsemlegességi aggályt felvet, kérdéses egyelőre, hogy a hatóságok zöld utat adnak-e neki.
Ez a 85 milliárd dollár egy egészen elképesztő összeg. A művelet nem kétperces, a teljes akvizíció csak valamikor a távoli jövőben fog lezárulni, már ha sikerül.
Összeszedtük, hogy mik voltak az elmúlt évek legnagyobb céges bekebelezései a netszektorban.
A Facebook 19 milliárd dollárt költött a WhatsApp csevegőalkalmazásra 2014-ben. Négyet készpénzben, 15-öt pedig saját részvényben fizettek. Az üzlet idején 450 millió aktív felhasználója volt a WhatsAppnak. Idén februárban
átlépte a számuk az egymilliárdot.
Akkoriban ezen a vételi áron hüledezett a fél világ. Még egy külön honlap is készült, amelyen felsorolták, hogy mi minden van, ami olcsóbb a csevegőappnál (a londoni olimpia, tiszta víz a Föld összes emberének, a Csalagút, egy Mars-kolónia teljes költségvetése stb.).
Az internet kezdeti korszakának egyik zászlóshajója, az AOL 1999-ben vásárolta fel a Netscape-et, majd 2000-ben olvadt össze a Time Warnerrel (Time magazin, Warner Bros. filmstúdió). A fúzió értéke 164 milliárd dollár körül volt. Ez pont az internetlufi hírhedt kipukkanása előtt volt.
Pár hónappal később az online gazdaság recesszióba süllyedt, a netes hirdetésekre szánt dollármilliárdok pedig szinte egyik pillanatról a másikra felszívódtak.
Az AOL kapitalizációja 226 milliárd dollárról 20 millióra csökkent.
„Ez volt a vállalatok történetének legnagyobb tévedése” – mondta később a fúzióról Jeff Bewkes, a Time Warner vezére. A TW 2009-ben leválasztotta magáról az internetes vállalatot egy külső tőzsdei cégbe.
Ezek után elég nagy felbolydulást keltett, hogy a Verizon tavaly májusban 4,4 milliárd dollárért megvette az AOL-t. Az amerikai távközlési cég 50 dollárt adott részvényenként, ami 17 százalékkal volt több azok aktuális értékénél.
Az online cég ugyanis az eltelt 15 évben sikeres digitális hirdetési szolgáltatást dolgozott ki,
2014-ben pedig már 185 millió dolláros nyereséget termelt.