Az egymást követő évek statisztikái alapján megállapítható, hogy a teljes magyar lakosság csak egy szűk rétege (13-18 százalék) az, aki a vizsgált időszakban legalább egyszer vásárolt hamis terméket, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Az idei felmérés szerint ez az arány az eddigi legalacsonyabb értéket mutatja 13 százalékkal.
A kapott eredmények alapján ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fogyasztók érdeklődése a különböző termékkategóriák iránt korántsem egyforma. A megkérdezett fogyasztók
vásárolt. A kutatás külön kitért az illegális letöltésekre is: idén
a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat.
Az adatokból látható, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértő fogyasztását, azonban 1-2 százalékponttal évről-évre nő azoknak az aránya, akik elismerik, hogy fogyasztottak ilyen tartalmakat, olvasható a HENT közleményében.
A válaszadók kétharmadánál (65 százalék) döntő szerepet játszott, hogy a hamis árucikk „olcsó volt". A megkérdezettek 54 százaléka azt állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44 százaléka pedig azt, hogy nem törődött a termék származásával, szüksége volt rá és ezért döntött a megvétele mellett, derült ki a felmérésből.
„A hamis és illegális árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók mellett az emberek tájékoztatása és szemléletformálása jelenti a leghatékonyabb eszközt. A magyar lakosság attitűdjében is érzékelhető a változás, mivel a hamis termékek között legnépszerűbb ruhaneműk esetében is évről évre csökken a vásárlók száma, ami idén már csak 16 százalék volt” – idézi a közlemény Németh Mónikát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkárát.