„Üzletileg és társadalmilag is működő modell a Szép-kártya rendszere, a józan ész azt diktálja, hogy ez maradjon a béren kívüli juttatások alappillére” – mondta a lapnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifejtette: évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az 1 millió munkavállalót.
Nem fontos tétel a Széchenyi Pihenőkártya a négy-öt csillagos nagy budapesti szállodáknak, de a családi tulajdonban lévő, vidéki panzióknak és vendégházaknak ez az egyik fő megélhetésük.
A belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki a kártya használata,
az említett szálláshelyeken azonban ez az arány a 40 százalékot is elérheti.
Dávid Ferenc úgy látja, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű cafeteriaelemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók.
Se hivatalos egyeztetés, se informális beszélgetés nem volt erről a kormánnyal.
Ha valamikor sor kerül rá, természetesen a Szép-kártya megmaradása mellett fogjuk az érveinket felsorakoztatni” – mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke.
Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy valóban a Szép-kártya eltörlését tervezik-e 2018-tól. Ismételt érdeklődésünkre péntek délután kettőkor az NGM sajtóosztálya azt közölte, a téma a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, akiket felhívtunk és azt közölték, hogy a kérdéseinket továbbították a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-nek.
A Magyar Turisztikai Ügynökség végül pénteken délután azt közölte, nincs tudomása olyan tartalmú kormánydöntés előkészítéséről, ami a Szép-kártya megszüntetéséről szól.