Sikeresnek nevezte a magyar gazdasági modellt, a munkaalapú gazdaságot Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Azt mondta: azért nőhet jelentősen a minimálbér és csökkenhet a társasági adó, mert az ország gazdasági alapjai rendben vannak, a pénzügyi rendszer stabil.
„Én semmilyen adót nem szeretek, de az adófizetés szükséges egy állam civilizált működéséhez.
Bizonyos szintű adót hajlandóak fizetni az emberek, de ha látják, hogy hülyeségekre megy el, vagy nem tisztelik adófizetőként őket, akkor nem fizetik be”
– magyarázta a miniszterelnök.
„Tehetségesek vagyunk, mint vállalkozó nép, a magyar vállalkozók versenyre kelnek bármivel, a kormány a legjobb vállalkozói közeget kívánja létrehozni a régióban” – mondta Orbán, aki elismerte, hogy az egyszázalékos társaságiadó-csökkentés kicsi, de szerinte „nem jelentéktelen”.
A társaságiadó-csökkentéstől a kormányfő azt várja, hogy nőni fognak a Magyarországra érkező befektetések, valamint azt is, hogy mindenki „nyugodtan bevallhatja” majd, mije van.
„Ezek az intézkedések most azért jöhettek létre, mert a munkát elvégeztük. Mi mindig is hittünk benne, most a külvilág is elismeri” – mondta a kormányfő. Közölte: most egy hatéves gazdasági tervről tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
A minimálbér-emelésről szerinte még meg kell győzni a vállalkozókat, ehhez a nemzetgazdasági miniszter „kapott mozgásteret”. Orbán megjegyezte:
a vállalkozóknak igazuk van, hogy a kifizetett bért túl nagy adó terheli, ezért is követelik a csökkentését.
Az arányok a kérdésesek, de Varga Mihály olyan ajánlattal megy hozzájuk, amilyet „a magyar vállalkozók még nem kaptak az elmúlt 30 évben”.
Orbán Viktor elmondta, a gondolkodása középpontjában most a minimálbér-emelés áll, mert
ha munka van, minden van, de nem mindegy, mi az a minden”.
A magyar gazdaság teljesítménye alapján szerinte nem lehetetlen egy merész, bátor döntéssel a jelentős minimálbér-emelés. Emlékeztetett, hogy 1998-ban ugyanez volt: akkor kevesebb mint 20 ezer forint volt a minimálbér, amit aztán sikerült 50 ezerre felvinni.
Kitért arra is, hogy ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor az emelkedő bérek és az annak következtében magasabb infláció lehetőséget ad magasabb nyugdíjemelésre.
A bértárgyalások sikere esetén a tervezett 0,9 százalékos helyett 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre.
Emlékeztetett arra, hogy kormánya megtartotta ígéretét, megőrizte, sőt növelte a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt években.
A következő évekre tervezett 40 százalékos reálbér-emelkedést firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: „kiinduló számnak ezeket el tudom fogadni, és ha ezt végre tudjuk hajtani, az szép siker lesz”, de „még, még, még följebb” kell nyomni.
„Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adókkal színvonalasabb sport, kultúra teremthető ebben az országban, mert kisebb adókból is több pénz érkezhet be” – válaszolta a taopénzek sorsát firtató kérdésre. A kultúra és a sport ügye felívelő pályán halad, és ott is marad – mondta Orbán Viktor.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban pedig közölte, ehhez az adónemhez nem nyúlnak, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnek. Orbán ismét kifejtette azt is, hogy a külföldön dolgozó magyarok ügyéről ő nem „jajgatva” beszél, éppen ellenkezőleg, lehetőséget lát benne.
Szerinte arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban
a mi embereink is jönnek, mennek, mikor hol látnak lehetőséget”,
és nem javasolja, hogy az állam korlátozza őket ebben.
Orbán szerint a 20. század „kudarcra és pesszimizmusra iskolázta” a magyarokat, ezért
derűs életszemléletű, bizakodó, nagy célokat kitűző emberek kellenek a kormányrúdhoz.
Kiemelte: még sok-sok sikeres év kell a gazdaságban. Azt is mondta, úgy kell adni bért, nyugdíjat, szociális támogatást, hogy „közben ne fogyjon el, mindig újratermelődjön”.
Végül szó volt a vasárnap és hétfőn a dél-szerbiai Nisben zajló magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozóról, amelyről szólva megerősítette:
Magyarország támogatja, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen.
„Nincs az EU-nak fényes jövője, ha azokat az országokat, amelyek alkalmasak, képesek és kötődnek Európához, nem veszi fel. Szerbia ilyen ország” – fogalmazott.