A válaszadók 35 százaléka elégedett aktuális anyagi helyzetével.
Az átlagos havi jövedelem nettó 145 000 forint, aminek javát a kötelező kiadások viszik el.
A válaszadók 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még
egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes.
Ez a csoport jellemzően nettó 250 ezer forint felett keres. E tekintetben az X generáció vagyis az 1960 és 1979 között születettek a legszerencsésebb.
Havi maximum nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé – derült ki a válaszadók pénzköltési szokásait vizsgálva.
A Y generáció - 1980 és 1995 között születettek - költése sem haladja meg
a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadásai után.
Összességében átlagosan heti 16 ezer forintot költünk szabadon. Az Y-ok 13 800 forintot, a Z-k 8100 forintból gazdálkodnak hetente.
Mint kiderült, az X generáció rendelkezik a legtöbb rendelkezésre álló és elkölthető jövedelemmel – ők átlagosan nettó 158 ezer forintot visznek haza, heti költekezésiek pedig 17 ezer forintra rúgnak.
A Jófogás kutatása szerint a kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés. A megtakarítások helyett jellemzően lakáshitelt vagy diákhitelt törlesztenek a válaszadók.
A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27 százalék) akik a kötelező kiadásokon felül ugyan még tudnak költekezni, de félretenni már nekik sem sikerül.
Az egyik lehetséges plusz bevételi vagy éppen spórolási forrás a tárgyak adásvétele. A válaszadók 91 százaléka nyilatkozta azt, hogy ilyen célból
apróhirdetési portálokat használ.
A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13 százaléka tudja azokat azonnal vagy rövid időn belül megvásárolni – mondta Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.
Mint kiderült, vásárlási szándék esetén a válaszadók 44 százaléka fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsóbb, „lemásolt" változatát.