A kereskedők nagyjából 45 százalékos esélyt látnak arra, hogy a közös európai fizetőeszköz árfolyama 1 dollárig süllyed a következő egy évben. Ez a valószínűség a múlt héten csupán a jelenlegi fele volt – írja a Bloomberg. Ennek oka, hogy a megválasztott elnök tervei alapján a befektetők az állami kiadások felpörgetésére és adócsökkentésre számítanak, ami fokozhatja a gazdasági növekedést, egyúttal arra ösztönözve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet, hogy a korábban vártnál gyorsabban emeljen kamatot. Ez a hangulat február óta nem látott magasságba emelte a dollárt, miközben az euró 2015 óta nem tapasztalt mélységbe gyengült.
A világ negyedik legnagyobb devizakereskedőjének számító Deutsche Banknál úgy látják, hogy az amerikai választási eredmények elegendőek lesznek ahhoz, hogy
kimozdítsák az eurót abból a sávból, amelyben hónapok óta mozog, és 1 dollár alá nyomják 2017-ben.
A paritással kapcsolatos várakozások idén egyébként csökkentek, ahogy a Fed visszafogta a jövőbeni kamatemelésekkel kapcsolatos előrejelzését, noha az Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a példátlan mértékű gazdaságélénkítését. Most viszont Trump győzelme arra serkentette a befektetőket, hogy úgy véljék, megismétlődhet a dollár 2014-15-ös ralija, ami a legnagyobb két évig tartó menetelés volt az euró 1999-es bevezetése óta.
Mindennek következtében a Deutsche Bank elemzője, George Saravelos arra számít, hogy az euró 1,05 dollárig csúszik le az idei év végéig, és 97 centig 2017 végéig, ami
a legalacsonyabb árfolyam lenne 2002 óta.
Mindazonáltal a Bloomberg adatai szerint a Wall Streeten még mindig konszenzus van az erős euróval kapcsolatban. A medián várakozás szerint ugyanis 2017 végére a közös deviza 1,11 dollárig emelkedhet.
A dollár elmúlt napokban mutatott ereje mindazonáltal szembemegy a választásokat megelőző konszenzussal. Korábban ugyanis sokan úgy vélték, a zöldhasú piacán az fokozhatja a csődületet, hogy Trump megválasztásával oly mértékű volatilitás alakulhat ki a pénzügyi piacokon, hogy a Fed kénytelen lesz elhalasztani a beharangozott kamatemelést.
A figyelem azonban mára sokkal inkább a lehetséges gazdasági ösztönzések felé fordult.
A megválasztott elnök ugyanis korábban elkötelezte magát egy nagyjából 500 és 1000 milliárd dollár között mozgó állami élénkítés mellett, mely csomag többek között út-, híd-, valamint reptérépítéseket foglalna magában.
Mi több, a kereskedők ma 92 százalékos esélyt tulajdonítanak a Fed decemberi kamatemelésének, szemben a múlt heti 80 százalékkal – a szigorításra tett fogadások egyébként a választás éjszakáján drámai csökkenést mutattak. A magasabb kamatszint pedig arra ösztönözheti a befektetőket, hogy dollárban tartsák a pénzüket.
A Deutsche ezzel párhuzamosan azzal számol, hogy a dollár a G10 országok legmagasabb hozamú devizái közé kerül, amennyiben a Fed decemberben szigorít. Eközben a 10 éves lejáratú amerikai állampapír extra hozama a német párjához képest már így is
legalább 1990 óta nem látott magasságot ért el.
Ahogy egyébként az amerikai munkaerőpiac erősödést mutatott, a hedge fundok és más spekulánsok már a választási héten is bizalmat helyeztek a dollárba. Ezt jelzi, hogy a november 8-i héten a zöldhasú erősödésére kötött nettó fogadások 221 ezer szerződésre emelkedtek, ami a legmagasabb szám volt február óta.