A pénzügyi válság után az európai emberek jelentős részében felerősödött az érzés, hogy félretegyenek valamennyit – még ha csak kicsit is – a biztonságuk érdekében – idézi a Bloomberg Mikael Ericsont, a stockholmi Intrum Justitia pénzintézet vezérigazgatóját. Ericson jelezte, mivel a bankszámlák egyáltalán nem kecsegtetnek vonzó hozamokkal, az ilyen jellegű megtakarítások egyértelműen a biztonság iránti vágyra vezethetők vissza.
Ezt támasztja alá, hogy
az európaiak mintegy 69 százaléka bankszámlán tartja a megtakarított pénzét.
Ezzel párhuzamosan az Intrum Justitia szeptemberben végzett felmérése, amely 21 ezer személyt vont be 21 országból, arra is rámutatott, hogy míg 26 százalék a készpénzt preferálja, addig csupán 16 százalék tart részvényeket. Emellett a válaszadók mindössze 14 százaléka fordult befektetési alapokhoz, 8 százalék fektetett ingatlanba és szintén 8 százalék kötvényekbe.
Külön érdekesség, hogy a negatív kamatokat működtető Dániában és Svédországban a megkérdezettek majdnem 80 százaléka a bankszámlákat preferálja, míg Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez az arány meg is haladja a 80 százalékot.
A felmérés egyik aggasztó eredménye, hogy noha az Európai Központi Bank már évek óta próbálja intenzíven ösztönözni a régió gazdaságát, a válaszadók többsége erősen fontolgatja, hogy jobb élete lenne egy másik országban. Európa szerte 24 százalék nyilatkozta azt, hogy szeretne elmenekülni a hazájában tapasztalt pénzügyi helyzetből. Eközben 27 százalék mondta, hogy időnként nem tudja fizetni az adósságát és
58 százalék véli úgy, hogy nincs elegendő pénze a „méltóságteljes élethez".
Nagy-Britanniában a brexitszavazás valószínűleg sokat rontott az ország megítélésén a britek körében. A szigetországban ugyanis a 18 és 24 év közti lakosság 29 százaléka mondta, hogy felmerült benne a más országba költözés gondolata, míg egy évvel ezelőtt ez az arány csupán 13 százalékos volt.
A kutatás mindemellett arra is rávilágított, mennyire törékeny még mindig az európaiak pénzügyi helyzete, jóllehet már lassan egy fél évtized eltelt a kontinens adósságválsága óta. A megkérdezettek 44 százaléka jelezte, hogy legalább egy számláját képtelen volt időben befizetni az elmúlt 12 hónapban, elsősorban pénzhiány következtében. A legrosszabb helyzet Görögországban van, ahol a válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így.
Nem mellékes, hogy a jelentés éppen akkor jött ki, amikor egyre többen aggódnak amiatt, hogy a jegybankok kezdenek kifogyni az élénkítési lehetőségekből, a megszorításra épülő politikák pedig igencsak megkérdőjelezhető eredményeket produkálnak Európában. Ráadásul Donald Trump megválasztása is bizonytalanságot idézhet elő, mivel ha a megválasztott elnök ragaszkodik a terveihez, és beruházási robbanást kezdeményez, akkor a kamatlábak jövője is kérdésessé válik. Az infláció következtében ugyanis emelkedhetnek a kamatok, de egy esetleg kereskedelmi háború éppen az ellenkező gazdasági hatást váltaná ki.
Ericson mindemellett óvatos azzal kapcsolatban, hogy az európaiaknak vajon érdemes-e a kockázatosabb megtakarítási és befektetési formák felé fordulniuk. Meglátása szerint ugyanis a jelenlegi helyzetben
fontos, hogy legyen biztonságban tartott tőke az ember mögött,
melyet nem kockáztat. A mostani alacsony kamatkörnyezetben pedig nem kell túlságosan aggódni amiatt, hogy ezek a megtakarítások nem eredményeznek magas hozamokat.