Az építési törvény szerint kártalanítás akkor jár, ha egy ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak kára származik.
Amennyiben azt észleljük, hogy településünkön
az építési előírások számunkra hátrányosan változnak meg,
akkor érdemes azt nem annyiban hagynunk, hanem az építési törvény alapján járó kártalanítást érvényesítenünk, és szükség esetén ehhez értő szakember segítségét kérnünk – mondta Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.
A kialakult bírósági gyakorlat az építési törvény e szabályozásával a tulajdonhoz való jogot védi. Az Alkotmánybíróság megállapította e körben, hogy a közjogi beavatkozás következtében az érintett ingatlanban bekövetkező
értékvesztést az államnak, helyi önkormányzatnak kompenzálnia kell,
ez a kompenzáció a tulajdonosnak járó kártalanítás.
Nem jár kártalanítás viszont a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá az építési törvény szerinti változtatási tilalom, valamint szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében.
Az építési törvény a tulajdonos mellett a haszonélvezőt is feljogosítja - akár a tulajdonossal együtt, akár külön eljárásban – a kártalanítás iránti igény érvényesítésére – tette hozzá az ügyvéd.
A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. A kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzat, illetve a kerületi önkormányzatok érdekeltségébe tartozik.
Az építési törvény szerint a kártalanítás összege megegyezik az érintett ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható
régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözettel.
Annak a kérdésnek a tisztázása, hogy az építési jogok sérültek-e, és az érintett ingatlan forgalmi értéke csökkent-e, az szakértői bizonyítást igényel – tette hozzá az ügyvéd.