A kancelláriarendszer kapcsán, a háttércsaták miatt abban maradtunk, hogy a döntés a 2018 után felálló új kormányra marad. Ez az én kudarcom, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hiszen nem tudtam elmagyarázni az egészségügyi menedzsmentek, hogy miért is lenne jó megoldás a kancelláriarendszer bevezetése a kórházaknak. Viszont, ha nincs kancellária, akkor nem várható el, hogy csökkenjenek a párhozamosságok – tette hozzá az államtitkár.
A kancellári rendszer kialakulásáig az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) fogják megerősíteni, erre négymilliárd forintot szánnak.
Az államtitkár a kórházi adósságállományról elmondta,
szeptemberben a kórházak adóssága 60 milliárd forint volt,
ebből a 30 napon túli lejárt tartozás 45,3 milliárd forint.
Magyarországon azoknak a kórházi betegeknek, akik műtéten esnek át, alig
15–18 százaléka olyan beteg, aki egynapos sebészeti ellátásban részesül,
külföldön ez az arány akár 60 százalékos is lehet – mondta Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos cselekvési tervet az év végéig el akarják fogadtatni a kormánnyal, és ez hat elem köré épül:
Mind a Gazdasági Minisztérium, mind a Miniszterelnökség támogatja az egészségügyi államtitkárság konszolidációs tervét. Ha nem történik semmi, akkor az adósságállomány nőni fog, arra van szükség, hogy olcsóbban működjenek a kórházak – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.
Alapvetően arra gondolok, hogy
ha a kórházak vesznek két kamerát, akkor lehet, hogy egy biztonsági őrrel kevesebbre lesz szükség.
A kórházszövetséggel arról állapodtak meg, hogy megpróbálják
8 százalékkal csökkenteni a fekvőbetegek számát.
Az államtitkár szerint nem kell minden beteget kórházban kezelni. A cél az, hogy mindenkit helyben lássanak el, és ne történjen olyan, hogy egy zalai beteget egy lábsérüléssel Debrecenben lássanak el.
Mindenki több pénzből gazdálkodik, mint korábban hiszen
3,6 milliárd forinttal adtunk többet az intézményeknek a gazdálkodásra
– tett hozzá. A kórházi várólistákról Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta: míg júliusban 34 ezren vártak műtétre, októberben 28 ezren voltak a kórházi várólistákon.
Az Országos Egészségpénztár, illetve az egészségügyi háttérintézmények átalakítása kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta,
a bértömeg 20 százalékkal csökken,
azt nem tudta megmondani, hogy emiatt hány embernek szűnik meg az állása.
Az államtitkár kérdésre válaszolva beszélt az egészségügyet érintő sikertörténetekről is. Példaként említette, hogy a
2017-es költségvetésben 170 milliárd forinttal több jut az egészségügyre.
Ezen belül 40 milliárd forintot költenek a budapesti egészségügyi intézmények fejlesztésre. A teljes fővárosi egészségügyi rendszer újragondolásról van szó – tette hozzá.
Sikersztori a béremelés kérdésköre, mert sikerült megállapodni az érdekvédőkkel, és minden egészségügyi dolgozó bére emelkedett. Siker az is, hogy bekerülnek az alapellátásba a fogorvosok is. Az idén négymilliárd forinttal kapnak többet az alapellátásban dolgozó védőnők és fogorvosok, a háziorvosi praxisoknak pedig összességében 10 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány.
Siker az is, hogy elkezdődött az emelt szintű ápolás is. Sikersztori a kórházi várólisták csökkenése is, kisebb az adósságállomány is, és sikersztori a sebészeti ügyeleti rendszer bevezetése is. Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, abban biztos, hogy az egészségügy kampánytéma lesz a választások közeledtével.