Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyarok a legfontosabb erénynek a politikában és a saját életükben is a bátorságot szokták tartani, jó okkal, mondta Orbán Viktor kormányfő, aki bangladesi kollégáját, Sejk Haszina Vazedet a „világ egyik legbátrabb miniszterelnökének” nevezte.
2005 és 2010 között komoly viták voltak arról, hogy ciklikus vagy folyamatos változás megy-e végbe a világgazdaságban. Orbán Viktor szerint ma már nincs vita erről:
a világgazdaság alapjaiban alakul át és „az új világrend próbára tesz minden szereplőt”,
így cégeket és kormányokat egyaránt.
A magyar kormány 2010-ben példátlan felhatalmazást kapott arra, hogy megkezdje ehhez a felkészülést, mondta a miniszterelnök, aki szerint
Magyarország rendkívüli megújuláson ment keresztül az elmúlt években”.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy
2015 a magyar külgazdaságban a csúcs éve lett: soha nem volt olyan magas az export és a külkereskedelmi többlet.
Szerinte az eddigi idei adatok arra engednek következtetni, hogy 2016-ban ismét minden rekordot meg fog dönteni a magyar export.
Magyarország eldöntötte, hogy ha tovább akarja növelni exporttevékenységét, akkor a növekvő, fejlődő gazdaságok felé kell nyitnia, mondta a kormányfő. Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar export 7 százalékkal növekedett keleti irányba akkor, amikor Oroszország nem volt a nyugati államok kedvence.
Bangladessel kapcsolatban elmondta, hogy 2015-ben 2010-hez képest 145 százalékkal növekedett a dél-ázsiai országba irányuló export. Öt év alatt a világ nagyobb gazdaságainak kereskedelme körülbelül 50 százalékkal nőttek Bangladessel.
Orbán Viktor elmondta, hogy főleg a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar és az oktatás terén nyílhatnak meg új lehetőségek a magyar cégeknek.
A következő években a víz egyre inkább stratégiai tényezővé válik majd,
jelentette ki a miniszterelnök. Elmondta, hogy elmélyítik a kapcsolatainkat a vízgazdálkodási programokban, az árvízvédelem valamint a klímaváltozás kapcsán is szorosabbra fűzik az együttműködéseket.
A kormányfő közölte, hogy a két ország közötti együttműködést új eszközökkel kívánják támogatni: 90 millió dolláros hitelkeretet nyit az Eximbank azoknak a cégeknek, akik magyar-bangladesi viszonylatban kereskednek, jelentette be a miniszterelnök.
„Sok sikert kívánok a bangladesi és a magyar cégeknek” – zárta beszédét a magyar kormányfő.
Az üzleti fórumon – amelyen közel 40 bangladesi cég képviselője vett részt – Kiss Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, és Abdul Matlub Ahmad, a Bangladesi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági kapcsolatok dinamizálását célzó, kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás a két ország közti kereskedelem diverzifikálását célozza, például folyamatos információcsere, tudás- és technológiatranszfer, vagy éppen politikai és gazdasági látogatások révén.
A bangladesi gazdaság az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2013 óta évi 6-7 százalékos GDP-növekedéseket ért el.
A kereskedőház szerint a dél-ázsiai állam a magyar vállalkozásoknak potenciális exportlehetőséget jelent, köszönhetően a 160 milliós népességnek, illetve annak, hogy az ország a modernizációs folyamat során számos területen tudja hasznosítani a magyar technológiát és szakértelmet.
Kun Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgató-helyettese szerint azzal, hogy
az európai uniós piac telített, a dél- és délkelet-ázsiai fejlődő piacok kiváló kitörési lehetőséget jelentenek a magyar cégeknek.
Bangladesben a vegyipar, a gyógyszeripar, az államigazgatási fejlesztések, a mezőgazdaság, illetve az egészségügy területein meglévő magyar know-how előtt jelentős exportlehetőségek nyílnak, amelyek feltérképezésében a mostani fórum is kiemelt szerepet játszott, mondta a vezérigazgató-helyettes.
