Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jövő évi költségvetést, valamint az adózási, a foglalkoztatási és az államháztartási törvényeket is módosítja a kormány a magyar versenyképesség növelése céljából – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a gazdasági kabinet döntéseiről és a minisztérium által péntek délután benyújtott törvényjavaslatokról beszélt.
A járulékcsökkentés lehetséges mértékével kapcsolatban Varga úgy fogalmazott, hogy a versenyképesség javítására van szükség, ezért
bátraknak kell lennünk, ha el akarjuk érni a régiós államok átlagát.
A csökkentésről először egyeztetést szeretnének a munkavállalókkal és a munkaadókkal, és csak a tárgyalások megkezdése után közölné a kormány a járulékcsökkentést érintő javaslatát.
Varga Mihály már korábban utalt arra, hogy egy úgynevezett Versenyképességi Konzultációs Fórum keretén belül tárgyalhatnak a bérek emeléséről, illetve a versenyképesség javításáról.
Varga szerint ezt a fórumot úgy kellene bővíteni, hogy a munkáltatók és munkavállalók is a legszélesebb körben képviseltessék magukat.
A járulékcsökkentés azért is szükséges, mert az unióban nálunk a negyedik legmagasabb a munkabér után fizetendő adó- és járulékteher, és a bérszínvonal szempontjából is óriási a lemaradásunk,
annak ellenére, hogy idén a nettó reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedtek. A járulékcsökkentés fedezetére vonatkozó kérdésre válaszolva Varga közölte: többek között az emelkedő bérek után befolyó többletadó is lehetővé teszi a járulékok mérséklését.
Varga Mihály kiemelte, hogy
a foglalkoztatás szerkezetén is javítani kell, hogy növelhessük az ország versenyképességét.
Mint ismert, a Világgazdasági Fórum (WEF) szeptember végén kiadott listáján Magyarország az unió 28 tagállama közül csak a 25. helyre került versenyképesség szempontjából.
A módosítások egy része a kkv-k működési környezetét próbálja kedvezőbbé tenni. Ilyen két kisvállalkozó adóforma,
a kata és a kiva módosítása, ahol megduplázzák az éves bevételi határt.
Ettől azt várja a kabinet, hogy a jelenlegi 160 ezer kisvállalkozó száma 50-60 ezerrel emelkedhet.
Az alanyi áfamentességnél is könnyítést vezetnének be: a jelenlegi hatmillióról nyolcmillió forintra emelnék a határt.
A cafeteriaszabályok is módosulnak, így 1,5 milliárd forint maradhat a cégeknél. Emellett kedvezőbb fejlesztési adókedvezményeket javasolnak, amelynek célja a beruházások támogatása. A versenyképesség növelése érdekében a startup cégek adókedvezményeit is módosítanák német mintára. Ennek lényege, hogy három évig olyan adókedvezményt biztosítanak a startup cégeknek, amellyel a befektetési érték negyedét kapják vissza az ilyen vállalkozásba invesztáló cégek.
Az adózás egyszerűsítése céljából bővítenék azoknak az adózóknak a körét, akiknek a NAV készíthetné el az adóbevallását.
Szintén könnyítés, hogy a jövőben a kamatbevételek után nem kellene megfizetni a hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást, amelynek eddigi öt kulcsa helyett kettőt terveznek.
A nemzetgazdasági miniszter szerint jó esély van arra, hogy a Moody's hitelminősítő ezen a héten kedvező döntést hoz Magyarország befektetői besorolásáról, a letelepedési kötvényekről szóló döntést csak a besorolás ismeretében hozza meg a kormány.
Mint mondta,
még nincs döntés arról, hogy a letelepedési kötvény marad-e az állampapírok között, vagy kivezetik,
de ma már nem tölti be azt a funkcióját, mint három évvel ezelőtt. Amennyiben „tartalékban” megtartják, úgy a feltételein változtatni fognak.
A felminősítéssel kapcsolatban Varga Mihály újságírói kérdésre válaszolva közölte:
egyelőre nem terveznek devizakötvény-kibocsátást a nemzetközi piacon, ennek lehetősége azonban nem kizárt.
A Moody's döntése után átgondolják, hogyan lehet a magyar államkötvények előnyeit, vagyis a magyar „sztorit” a befektetők előtt ismertetni, akár egy nemzetközi „roadshow” keretében is.
A minisztérium már korábban jelezte, hogy a GDP-hez viszonyítva két százalékra tervezték az államháztartás idei hiányát, ennél azonban kedvezőbben végződhet az év, így
a megmaradt forrásokat átcsoportosíthatják úgy, hogy a beruházások, a fejlesztések és a munkahelyteremtés legyen az elsődleges cél.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvényt ugyan módosítják, ám a sarokszámokhoz nem nyúlnak, a változtatásra az új közbeszerzési törvény miatt lesz szükség.
A most bejelentett intézkedések részben fedik a Magyar Nemzeti Bank idén februárban kiadott Versenyképesség és növekedés című szakkönyvében foglaltakat, a szakkönyv megírására még korábban kérte fel a jegybankot Orbán Viktor kormányfő.
