Peter Navarro közgazdász a Kínával folytatott kereskedelem romboló hatásáról alkotott véleményét eddig sem rejtette véka alá, és a kereskedelmi feltételek gyökeres átalakítását szeretné. A jelölt a Kaliforniai Egyetem professzora, és saját bevallása szerint
a szabad, de tisztességes kereskedelem híve, Kína azonban a jüan mesterségesen gyengén tartott árfolyamával tisztességtelen előnyökre tesz szert.
A közgazdász szerint amennyiben az eddigi feltételeken nem változtatnak, akkor folytatódik az amerikai ipar felőrlése, a bérek 15 éve tartó stagnálása, és az, hogy 25 millió amerikai nem tud rendes fizetésért munkát találni.
Eddig két könyvet is írt a témában, melyek címe is beszédes: „Az eljövendő kínai háborúk", valamint a „Kína okozta halál".
Navarro tanácsadóként végig segítette Donald Trump kampányát, amelynek egyik fő pontja a korábbi szabadkereskedelmi egyezmények felülvizsgálata. Navarro a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetről megkötött, de még nem ratifikált szerződést (TPP) is felmondaná, és újratárgyalná az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) feltételeit, mert szerinte a mexikói import káros hatással van az amerikai iparra.
A BBC reggeli gazdasági hírblokkja kiemelte, hogy
Navarro eddigi nyilatkozatai alapján nem fél nekimenni Kínának, mert szerinte Peking sokkal többet veszíthet egy amerikai-kínai kereskedelmi háborúval, ugyanis sokkal jobban függ az USA-ba irányuló exporttól, mint fordítva.
A "Kína okozta halál" című könyvét egyébként a miniszterjelölt megfilmesítette, a narrátor Martin Sheen színész, akire már többször osztották filmekben az amerikai elnök szerepét. És ő volt a főszereplője - Marlon Brando mellett - Coppola klasszikus remekművének, az Apokalipszis, most című drámának.
Beszédes, hogy a dokumentumfilmben olyan kép is szerepel, amelyen a kínai zászlót késsel tépik le az amerikairól, miközben vér folyik. A filmben Navarro kiemeli, hogy
amióta 2001-ben Kína belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe, 57 ezer amerikai gyár tűnt el, és 25 millió amerikai nem talál tisztességes bért fizető munkahelyet.
Elemzők szeint azonban nem biztos, hogy sokáig tart a harcias hangulat.
Kína ugyanis Japánnal együtt az USA legnagyobb hitelezője, és a gazdasági kapcsolatok már annyira összefonódtak, hogy Amerikának is sok lenne a vesztenivalója, ha nagyon összeveszne legnagyobb vetélytársával.
A republikánusok közül pedig többen elégedetlenek Rex Tillerson külügyminiszteri posztra jelölésével, John McCain korábbi elnökjelölt például jelezte, hogy annak orosz kapcsolata miatt "nem feltétlenül fogja támogatni", hogy a szenátus jóváhagyja a miniszteri kinevezését. Az viszont elképzelhetetlen, hogy ne szavaznák meg.
Az MTI-nek nyilatkozó Ugrósdy Márton szakértő a kormány leendő összetételéről azt mondta: lehet bánkódni, amiért nem szakértők kerülnek a miniszteri székekbe, viszont az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elnökkel ápolt kapcsolat igen fontos, ha a minisztériumok el is akarnak érni valamit.
Az, hogy Trump hozzá közel állókat nevez ki, hozzájárulhat, hogy a valóban fontos kérdésekben gyors döntések szülessenek
- tette hozzá. A szakértő szerint az, hogy a megválasztott elnök megbízik a jelöltjeiben, azt vetíti előre, hogy a kormányzás érdemi részét, a szakpolitikát inkább a minisztériumokra támaszkodva fogja végrehajtani, "nem pedig a saját ötleteléseiből születnek meg a döntések, amelyek meghatározzák az Egyesült Államok jövőjét".
Donald Trump múlt kedden hozta nyilvánosságra, hogy
Rex Tillersont, az ExxonMobil olajtársaság elnök-vezérigazgatóját jelöli leendő kormánya külügyminiszterének.
Az évi 270 milliárd dolláros bevételt elkönyvelő vállalatot több mint tíz éve vezető Tillerson
közismerten szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, 2013-ban az orosz Barátság Rendje elnevezésű állami kitüntetést vehette át az energetikai együttműködésért Vlagyimir Putyintól.