A technológiai szektor mindig vonzó terepet kínált a befektetőknek: a folyamatos, ráadásul egyre gyorsuló fejlődésnek, az állandó innovációnak köszönhetően a tech-cégek könnyen vonják magukra a figyelmet és vonzzák magukhoz a tőkét a gyors megtérülés reményében. Termékeik és szolgáltatásaik gyakorlatilag a gazdaság teljes spektrumában megjelennek, az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig nincs olyan ágazat, ami a technológia vívmányaitól függetlenül tudna működni.
Nem véletlen, hogy a tech-szektor a legnagyobb szegmense az amerikai piacnak - megelőzve a pénzügyi vagy épp az ipari szektort is.
Természetesen minden korszaknak megvan a maga sztár-befektetése a technológiai szektoron belül is - emlékezetes például
a Microsoft-részvények tőzsdei debütálása, 1986 márciusában ugyanis már az első napon bő 30 százalékot emelkedett a papír árfolyama,
innentől pedig éveken át emelkedő trendben volt. A '90-es évek második felében már-már rakétaszerű tempóban húzott felfelé a papír, egészen az 1999-ben elért csúcsig. Az ezredforduló előtti évek egyébként az internetes cégek szárnyalásáról szóltak, mindenki a webben látta a gyors meggazdagodás lehetőségét - ez persze sokaknak be is jött, ám a befektetők átestek a ló túlsó oldalára. Ha egy cég a nevébe felvette az "e-" előtagot vagy utánacsapta a ".com" végződést a cégnévhez, máris megugrott az árfolyama a tőzsdéken.
A spekulánsok mind egy irányba özönlöttek, míg a végén a dotkomlufi kipukkadt
- azóta is ez a Nasdaq-indexen megfigyelhető látványos púp emlékezteti a befektetőket a tanulságokra.
A Nasdaq Composite index értékét a technológiai részvények határozzák meg. Érdemes megfigyelni a dotkom-lufi felfújását és kipukkanását az ezredforduló körül – és a most csúcsosodó hegymenetet.
Bár a dotkom-lufit alaposan túlfújták, a jelenség jól megmutatja, micsoda erő rejtőzik a technológiai szektorban - éppen azért, mert a gazdaság összes szereplőjének életére hatással vannak az itt végbemenő folyamatok. Nincs ez másképp ma sem, a biotechnológiától az űrkutatáson át az egészségügyi informatikáig számos területen várhatóak robbanásszerű változások, a 21. század első harmadának legnagyobb fejlődéssel kecsegtető részterülete azonban a robotika lehet.
Az ipari robotok már hosszú évek óta részt vesznek a termelésben, elég csak körülnézni valamelyik magyarországi autógyár gyártósorán. Napjainkra azonban a fejlődés olyannyira felgyorsult, hogy a robotok rég kiléptek az összeszerelő-üzemekből - és ezt a kilépést sok esetben a szó szoros értelmében értjük.
Az önvezető autók, intelligens drónok és a 3D-nyomtatás világa már egyáltalán nem sci-fi kategória,
a robotporszívó pedig már egyszerűen a hétköznapi valóság része, ahogy a sebészeti beavatkozásokat is egyre gyakrabban végzik el biztos kezű robotdoktorok.
Mivel a robotika számos iparágban megjelenik, a befektetési lehetőségek is igen szélesek. Az egyik kézenfekvő megoldás, hogy olyan cég részvényeit vásároljuk, amelyek maguk is robotikával, automatizálással foglalkoznak, kvázi robotokat találnak fel, fejlesztenek és gyártanak, ellátják robotokkal a gazdaság többi szereplőjét.
A hétköznapokban is legismertebb közülük talán az iRobot Corporation,
a fél világot robotporszívókkal ellátó cég,
amely emellett robot-fűnyírókat is gyárt, de beszállítója az amerikai hadseregnek is. Vagy ott a Yaskawa, a japán cég, amely az ipari robotok piacának közel negyedét adja, piaci kapitalizációja pedig meghaladja a 4 milliárd dollárt.
A svájci gyökerekkel rendelkező ABB kapitalizációja a 40 milliárdot is túllépte már, és bár fő tevékenysége a nagyfeszültségű elektromos hálózatokhoz kapcsolódik, a robotika már jó negyedét adja árbevételének. Emellett ők voltak az elsők, akik globális vállalatként az Egyesült Államok területén kezdtek ipari robotokat gyártani.
Az Ekso cég annyiban kilóg a sorból, hogy nem az embereket helyettesítő robotok gyártásával foglalkozik, hanem az emberi test korlátait kiterjesztő robotokat, úgynevezett exoskeletonokat, ha úgy tetszik:
külső csontvázakat gyártanak egészségügyi célokra vagy komolyabb fizikai megterhelést jelentő munkákhoz.
(Igen, jogosan jut eszünkbe a Bolygó neve: Halál című filmből Ripley rakodórobotja, pont ilyesmiről van szó.)
És persze ott van a robotika bluechipje, a Rockwell Automation, a világ egyik legnagyobb robotgyártó cége, aminek részvényárfolyama gyakorlatilag 2009 márciusa óta felszállóágban van, köszönhetően a folyamatosan emelkedő eredménynek.
Ez csak néhány példa azok közül a cégek közül, amelyek robotokat gyártanak és részvényeik megvásárlásával mi is részesülhetünk a technológiai fejlődés eredményeiből. De mi van azokkal a cégekkel, amelyek nem robotgyártással foglalkoznak, hanem azért érnek majd többet a jövőben, mert az automatizáció, a robotika fejlődéséből profitálnak?
A hatékonyabb munkavégzés, az élőmunka költségeinek lefaragása, a hibalehetőségek és a selejt mennyiségének minimalizálása számos vállalat életében hozhat jelentős fejlődést a közeljövőben, ez azonban már valóban áttekinthetetlen tömeget jelent egy kisbefektetőnek. A ROBO Global index megalkotói ezért úgy válogatták össze a kosárban lévő cégeket, hogy
azok a teljes robotikai értékláncot (a robotgyártástól a forgalmazáson át a robotokat használó cégekig) lefedjék.
15 országból több mint 80 cég teljesítményét követik, vannak köztük érzékeléssel, ipari gyártással, 3D nyomtatással, mezőgazdasággal, biztonságtechnikával foglalkozó cégek, de válogattak az energiaszektorból, az egészségügyből vagy épp a szórakoztató elektronika világából is vállalatokat.
A ROBO index 40 százalékban a robotikával, automatizálással közvetlenül is kapcsolatban álló vállalatokból áll, 60 százalékban pedig olyan cégekből, amelyek tevékenysége csak közvetve kapcsolódik a területhez, ám eredményességüket nagyban befolyásolja a robotika fejlődése, ezért jelentős növekedési potenciált látnak bennük.
A ROBO index elmúlt 10 éves teljesítményét az MSCI ACWI indexhez mérve (amely a fejlett és fejlődő országok tőzsdéinek teljesítményét egyszerre hivatott leképezni) az alábbi grafikon mutatja (százalékos mértékben, az induló érték mindkét esetben 100 százalék):
A kép persze annyiban csalóka, hogy az összes részvényhez hasonlítja a robotikai papírokat. A technológiai szektor részvényei ugyanis általában véve is megverték a teljes piaci átlagot, így például a techrészvényeket tartalmazó Nasdaq-hoz képest a ROBO index gyengébben teljesít, ha az indulás óta (38 hónapja) nézzük az adatokat, ám
az utolsó 1 évben már határozottan jobban teljesít a ROBO, mint a teljes tech-szektort leképező Nasdaq.
A Nasdaq Composite index ugyanis 11 százalékot emelkedett egy év alatt, miközben a ROBO index 23 százalékot.
Az index követésére 2013-ban létrehozták a ROBO ETF-et, magyarán tőzsdén kereskedett befektetési alapot (exchange traded fund) – ennek értéke pontosan leköveti a ROBO index alakulását, és már európai megfelelője is van. Ha ebbe fektetünk, akkor a ROBO index alakulásától függ majd a befektetésünk értéke – ez tehát nagyjából olyan, mintha egyszerre vásárolnánk be a ROBO által követett több mint 80 vállalat részvényeiből.
A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta!