A Magyar Nemzeti Bank pénteki közlése szerint a szezonális hatások kiszűrésével
a nettó finanszírozási képesség 2,371 milliárd eurót, 757 milliárd forintot tett ki,
ami a negyedéves GDP 8,6 százalékát érte el. A finanszírozási képesség előző negyedévhez képest bekövetkezett emelkedésében elsősorban az EU-tól kapott tőketranszferek növekedése játszott szerepet, olvasható a tájékoztatásban.
A harmadik negyedévben az export 25,969 milliárd eurót, míg az import 23,143 milliárd eurót tett ki.
A Takarékbank elemzője szerint
2020-ra eltűnhet Magyarország nettó külföldi adóssága.
Oszlay András szerint a jegybank adatai alapján elmondható, hogy kitart a külső egyensúlyi folyamatok kedvező alakulása, tovább csökkentve Magyarország külső sebezhetőségét.
A folyó fizetési mérleg 1289 millió eurós többlete ugyan elmaradt a várttól (az elemzői konszenzus alapján csaknem 2 milliárd eurós többletre lehetett számítani), ám a tőkemérleg (ami túlnyomó részt az Európai Unióval való pénzügyi tranzakciókat tartalmazza) az első félév alacsony többleteit követően a harmadik negyedévben 1179 millió eurós többletet mutatott, így a harmadik negyedévben a felülről számított nettó külső finanszírozási képesség csaknem 2,5 milliárd eurós volt, közölte az elemző.
A bank közleménye szerint a nettó külső finanszírozási képesség magas többlete lényegében a külfölddel szembeni nettó kötelezettségeink csökkenését támogatja. Az árfolyam- és egyéb árváltozásokból fakadó átértékelődés miatt ez nem figyelhető meg egy az egyben, de a külső sebezhetőség szempontjából jelentős fontossággal bíró nettó külföldi adósság alakulásában így is látványos. Ez a mutató
a 2015. év végi 27 milliárd euróról 2016 szeptemberének végére 22,8 milliárd euróra csökkent,
GDP-arányosan (az utolsó négy negyedév GDP-jét figyelembe véve) ez mindössze 20,2 százalékos rátát jelent.
Mivel 2017-ben és 2018-ban továbbra is jelentős, bár a belső kereslet erős dinamikája miatt valamelyest csökkenő többletekre számítunk a nettó külső finanszírozási képesség vonatkozásában, reális lehetőségnek tűnik, hogy 2020-ra Magyarország nettó külföldi adóssága „lenullázódjon”. A külső egyensúlyi helyzet folyamatai továbbra is jelentős támaszt adnak a forintnak, így a hozamszintek alacsonyan maradását célzó jegybanki lépések ellenére úgy véljük, hogy 2017 második felétől a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama egy enyhén felértékelődő pálya mentén alakulhat.