Az eurózónától Venezueláig és Indiáig a hatóságok egyre kevésbé rajonganak a készpénzért. Főként a magas címletű bankjegyek okoznak sok problémát, melyeket elsősorban a bűnözők – például a drogkereskedők – preferálnak – írja a Bloomberg.
Jelentős földrajzi eltérések vannak azonban a globális készpénzhasználatban. Míg Japánban 2015-ben a GDP több mint 20 százalékát kitevő készpénzmennyiség forgott a gazdaságban, addig
Svédországban ez az arány nem érte el a 2 százalékot sem.
Skandinávia pedig egyébként is élen jár abban, hogy megteremtsen egy készpénzmentes világot.
A készpénz visszaszorítása és az elektronikus fizetések elterjedése pedig csökkenti az adóelkerüléseket, ami igencsak fontos a jóléti társadalmak számára. Dánia – csakúgy, mint Svédország – ma az egyik legkisebb készpénzmennyiséget forgató országnak számít a világon, jóllehet
1991-ben még az összes tranzakciók 82 százalékát készpénzzel vagy csekkel bonyolították.
A csekkhasználat még az 1990-es években megszűnt, a készpénzforgalom pedig folyamatos csökkenést mutat, még a jelenlegi negatív kamatszintek mellett is.
Feltehetően ennek eredményeként az illetékes dán minisztérium idei jelentése szerint 2012 és 2014 között az ország feketegazdaságának mérete 45 millió koronáról (6,3 milliárd dollár) 31 milliárdra zsugorodott. Jóllehet az Adóügyi Minisztérium nem adott ki hivatalos indoklást a az adatokkal kapcsolatban, nyomon követhető, hogy a készpénzhasználat végig csökkenést mutatott ezen időszakban.
Mindazonáltal a skandináv államok leszámolása a készpénzzel nem csupán bűnüldözési okoknak tudható be. A dán jegybank egy júniusi jelentésében hangsúlyozta, a hazai betéti kártyákkal történő fizetésekénél kétszer nagyobb a készpénz kezelésének költségvonzata. Ugyanez az anyag kiemelte, hogy ma már alig van olyan dán üzlet, amely a készpénzt preferálja, amit részben a rablásoktól való félelem is indokol.
A skandináv elektronikus fizetési megoldások egyik nagy sztárja a Danske Bank alkalmazása, a 2013-ban elindított MobilePay. Ez lehetővé teszi a használóknak, hogy a mobiltelefonjuk segítségével könnyen vásárolhassanak vagy utalhassanak pénzt a barátaiknak vagy a családtagjaiknak. Jóllehet hasonló termék Svédországban is van,
a MobilePay aratta a legnagyobb sikert,
amit az is bizonyít, hogy mára a dán lakosság több mint fele használja rendszeresen az applikációt. A Danske részvényei egyébként látványos emelkedést produkáltak novemberben, amikor több regionális bank is csatlakozott a platformhoz.
Ezzel azonban még nem ér véget Skandináviában a készpénz leépítése.
A dán kormány ugyanis most már megengedi egyes üzleteknek, hogy visszautasítsák a készpénzt,
míg az ország jegybankja csatlakozott azokhoz, akik a virtuális fizetőeszközök lehetséges működtetését vizsgálják.
Noha mindezzel összefüggésben felmerülnek súlyos adatvédelmi kérdések is, főleg, hogy Dániában volt már rá példa, hogy egy bulvárlap éveken keresztül fizetett azért, hogy megszerezze ismert személyek fizetési tranzakcióinak másolatát. Noha Skandináviában ez ma inkább másodlagos tényező, mivel sokkal nagyobb előnyökkel jár, hogy a jól működő társadalmakban a tolerálható szinten tudják tartani az adóelkerüléseket, érdekes kérdés, hogy India például hogyan tudna kezelni hasonló problémákat.