Úgy látszik a gasztronómia iránti érdeklődés nem lanyhult az elmúlt években és mind a külföldi turisták, mind a hazai lakosság egyre több pénzt hagy az éttermekben és az egyéb vendéglátó ipari egységekben.
A szektor összárbevétele 2015-ben 387 milliárd forintról 457 milliárd forintra emelkedett.
Ilyen mértékű növekedésre nem volt példa az elmúlt években. Ugyanakkor
még mindig a vendéglátás számít az egyik legkockázatosabb szolgáltatási ágnak,
amit a veszteséges vállalkozások magas aránya is jól mutat. 2013-ban a veszteséges cégek aránya a szektoron belül 35,9 százalékon állt, 2014-ben 33,1, 2015-re lecsökkent 31.6 százalékra, ezt a kedvező tendenciát azonban árnyalja, hogy időközben 2013-2015 viszonylatában, 143 darab céggel kevesebb működik a szektorban.
Az idei évben pedig tovább csökkent a piaci szereplők száma, jelenleg 16 839 ilyen vállalkozás van Magyarországon.
Hasonlóan a hazai céges struktúra egészéhez, az éttermi vendéglátás területén is nyomasztó a főváros túlsúlya. Jelenleg
a működő cégek 39,6 százaléka Budapesten végzi tevékenyégét,
viszont a veszteséges cégek aránya esetükben az országos áltagnál némileg kedvezőbb 26,5%. Ennek oka elsősorban az, hogy a budapesti vendéglátóhelyek kevésbé kitettek a viszonylag rövid nyári szezon okozta hektikus forgalomnak, mint például a balatoni és más vidéki éttermek.
Az ágazatot sújtó munkaerőhiány egyelőre nem látszik a hivatalos cégadatokban. Az érintett vállalkozások alkalmazotti létszáma 2013-ban 68 761 fő volt, ami 2015-re 75 191 főre emelkedett. Idén pedig 77 845 fő alkalmazottról számoltak be a vállalkozások. Valószínű azonban, hogy ennek oka az, hogy
a fokozott munkaügyi ellenőrzéseknek köszönhetően sok vendéglátó cég bejelentette az eddig feketén foglalkozatott munkavállalóit,
és a munkaerő elvándorlás is azok körében terjed el nagyobb számban, akiket eddig sem hivatalosan foglakoztattak, hanem elsősorban nyáron, szezonális jelleggel feketén vállaltak konyhai kisegítői vagy felszolgálói munkát valamelyik étteremben vagy büfében.
A szektor jövőbeli teljesítményét a turizmus fejlődése, a belső fogyasztás alakulása és a szektor munkaerő problémájának lehetséges megoldása fogja meghatározni a következő években. A 2017-ben életbe lépő új cafetéria szabályozás, a SZÉP kártyán belül vendéglátásra költhető összeg (évente 150 ezer forint), rekreációs éves keretet (évi 450 ezer forint) meghaladó részére eső, adóterhének 34,51-ről 49,56 százalékra emelésével biztosan nem fogja a keresletet bővíteni. Ugyanakkor amennyiben a jövőre prognosztizált reálkereset növekedés tényleg megvalósul, akkor a 2017-es évet még jobb eredményekkel zárhatja majd az ágazat – zárta elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.