A kötelező szülőtartással a válaszadók 56 százaléka egyetért, azonban 47 százalékuk csak akkor érzi a kötelező szülőtartást jogosnak, amennyiben
a szülő megfelelően nevelte a gyermekét.
A válaszadók mindössze 9 százaléka gondolja kategorikusan úgy, hogy a szülők eltartása mindenképp a gyermek feladata, míg 44 százalékuk szerint az időskori eltartásról mindenkinek magának kell gondoskodnia.
A szociális ellátásokról szóló törvény október végén benyújtott jogszabály-módosítási tervezete szerint nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a
magánszemély vagy intézmény is követelhet a jövőben költségtérítést,
amely a felnőtt korú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről.
Az ellátott gyermeke tehát köteles lesz fizetni a szülei ellátásának díját a bentlakásos intézménynek, ha a szülő nem rendelkezik jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal, és a nyugdíja nem fedezi az ellátása költségeit.
A kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka helyezné el idősotthonban hozzátartozóit, 66 százalékuk pedig egyáltalán nem gondolkodik ezen.
A idősotthoni elhelyezés iránti hajlandóság a vidéki városokban a legalacsonyabb,
ott a válaszadók 71 százaléka egyáltalán nem gondolkodik hozzátartozói otthonban való elhelyezésén. Más a helyzet azonban, ha saját magunk jövőbeli ellátásáról van szó: a válaszadók 10 százaléka nagyon is elképzelhetőnek, 52 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy időskorában szükség esetén bentlakásos otthonba költözzön.
A Központi Statisztika Hivatal adatai alapján
2008-ban 49 ezer, 2015-ben már 54 ezer embert láttak el időskorúak otthonában
vagy az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházaiban. Az intézmények 56 százaléka állami vagy önkormányzati, 20 százaléka civil vagy non-profit, 23 százaléka pedig egyházi fenntartású volt.
2013-ban a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények éves működési költségeinek (158 milliárd forint)
mindössze 41 százalékát fedezték a befolyt térítési díjak.
Az intézményekben akkor éves szinten összesen 91 ezer főt láttak el, 58 százalékukat idősotthonokban.
A szülőtartásnak nincsen jogszabályban meghatározott összege. Ha arról nem tudnak a felek megegyezni, a bíróság három tényezőt vizsgál meg: a szülő vagyoni helyzetét, a gyermek tartási képességét és a szülő érdemtelenségét, azaz, hogy ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte gyermekét. A szülőtartás összege legfeljebb a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet.