Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ma este lezárulhat a válság utáni kilábalást segítő, a nulla százalékos hitelek időszaka Amerikában, a Fed nyíltpiaci bizottsága nagy valószínűséggel kamatemelésről dönt. Elemzői várakozások szerint a közép-európai idő szerint este nyolckor várható döntés szerint az új kamatsáv 0,50-0,75 százalék lehet, és egy lassú kamatemelési sorozat is kezdetét veheti.
A Fed a szavazáskor három fő gazdasági mutatóra figyel leginkább:
a gazdasági növekedés ütemére, a munkanélküliség arányára, és az inflációra.
Az amerikai GDP idén 1,6-1,9 százalék körül bővülhet az első háromnegyed év adatai alapján, a munkanélküliek aránya a küszöbként meghatározott öt százalék alá került, az infláció pedig megközelíti a Fed két százalékos célját, jelenleg 1,6 százalék körül mozog.
Elemzők szerint a piac már be is árazta a kamatemelést, ami a dollár erősödésén is látszik.
Donald Trump megválasztása óta ez a Fed első kamatdöntő ülése, így még a kamatemelésnél is fontosabbnak ígérkezik, a Fed közleménye, illetve Janet Yellen elnökasszony beszéde.
A Fed utoljára egy éve változtatott az alapkamaton, akkor a 0,0-0,25 százalékos sávot minimális mértékben emelte 0,25-0,50 százalékra. Elemzők szerint az újabb szigorítás azért is elkerülhetetlen, mert kérdésessé vált, hogy egy ilyen jó adatokkal rendelkező gazdaságot a továbbiakban nem kockázatos-e nulla körüli kamatszintekkel támogatni.
Ez ugyanis egy újabb ingatlanpiaci, illetve részvénypiaci lufihoz vezethet.
A bankok által kihelyezett kereskedelmi és ipari célú hitelek nagyságrendje már most 500 ezer milliárd dollárral túlszárnyalja a válság előtti 1600 ezer milliárdos szintet.
A munkanélküliségi mutatóknál és a GDP-növekedésnél további javulásra lehet számítani jövőre, így tulajdonképpen az emelés elmaradása sokkolná a piacokat a Financial Times-nak nyilatkozó elemzők szerint.
Az alapkamatot 2008 decembere óta tartotta történelmileg alacsony szinten, nulla százalékon a Fed, hogy a piaci pánikon úrrá legyen. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a gazdasági növekedés beinduljon.
Ezért Ben Bernanke, a Fed előző elnöke elindította a központi bank kötvényvásárlási programját, amelynek a mennyiségi lazítás nevet adták (QE).
A Fed példátlan lépésre szánta el magát, amikor több ezer milliárd dollár értékben jelzálog-fedezetű értékpapírt, banki hiteleket és kincstárjegyeket vásárolt.
Így próbáltak pénzt pumpálni az akkoriban lefagyott hitelezési rendszerbe, más szóval pénzt nyomtattak, viszont a lépés sikeresnek bizonyult.
A segítségre szüksége is volt a gazdaságnak, amely 2007 végétől recesszióba került és a munkanélküliség elérte a tíz százalékot.
A Fed programjai párhuzamosan futottak a Barack Obama elnök által bejelentett, több száz milliárd dolláros mentőprogramokkal, amelyek elsősorban a nagybankok és egyes autógyárak megsegítésére irányultak.
A Fed kötvényvásárlási programjának három hulláma volt, és a piacok megnyugtatása miatt csak lassan lehetett kivezetni, lépésenként csökkentve a havonta felvásárolt kötvények összértékét.
Elemző most arra figyelmeztetnek, hogy
a válság előtti szintet is túlszárnyaló pénzbőség miatt óvatosan kell bánni az alapkamattal, nehogy megismétlődjön a korábbi rossz döntések forgatókönyve.
Mint emlékezetes, a Fed 2000-től gyorsan csökkentette az alapkamatot 6,5 százalékról egy százalékra, ami
teret adott a felelőtlen banki hitelezésnek és megágyazott a 2007-2008-as pénzügyi válságnak.
2006 közepére azonban - egy kamatemelési hullámmal - ötéves csúcsra emelték a kamatszintet, ám
ezt a gyors változást már nem tudták követni a háztartások és egyre nőtt a nemfizető hitelek aránya.
Alan Greenspan, aki 2006-ig volt a Fed elnöke, a válság kitörése után úgy fogalmazott, hogy csak későn vette észre az ingatlanpiaci lufi kialakulását.
A gazdasági lassulás kezelésére 2007 végétől 2008 közepéig a Fed alapkamat-csökkentési sorozatot hajtott végre, ez azonban már nem tudta megakadályozni a Lehman Brothers 2008 szeptemberi csődje után bekövetkezett dominóhatást és a pénzügyi összeomlást.
2008 végétől pedig már csak a nulla százalékos kamatszint és a kötvényvásárlási programok segíthettek.
Ben Bernanke, aki 2006 végétől 2014 végéig vezette a Fedet, mandátuma lejárta után hangsúlyozta, hogy a központi bank közbelépése nélkül 2008-ban katasztrófa várt volna az amerikai gazdaságra.
