Több mint 5 százalékos erősödést is mutatott az olaj hordónkénti ára közép-európai idő szerint hétfő délelőtt, miután a hétvégén tizenegy OPEC-en kívüli olajállam, beleértve Oroszországot és Mexikót is, 558 ezer hordós napi kitermeléscsökkentésről állapodott meg. Mindeközben Szaúd-Arábia energiaminisztere, Kalid al-Falih szombaton úgy nyilatkozott, országa kész a múlt hónapban elfogadott célnál nagyobb mértékben csökkenteni a kibocsátását – írja a Bloomberg.
Az olaj New Yorkban mintegy 20 százalékot erősödött azóta, hogy az OPEC tagjai november 30-án nyolc éve az első kitermeléscsökkentésről egyeztek meg. Jóllehet a szervezeten kívüli országok mostani megállapodásával a világ nyersolaj-kitermelőinek 60 százaléka kötelezte el magát a visszafogás mellett,
az egyezséghez nem csatlakoztak olyan jelentős gazdaságok, mint az Egyesült Államok, Kína, Kanada vagy Brazília.
A Bloomberg által megkérdezett elemzők hangsúlyozták, a jelenlegi megegyezések egyértelműen pozitív üzenetet küldenek a piacoknak, megalapozva az olajár emelkedését. Az együttműködés ilyen szintje ugyanis példa nélküli.
Ennek eredményeként
az olaj- és gázvállalatok papírjai is szépen teljesítettek
a hétfői ázsiai kereskedés során. Az MSCI AC Asia Pacific Energy alindex 0,5 százalékot erősödött, miközben az átfogó mutató 0,6 százalékot gyengült. Ezzel párhuzamosan a kínai PetroChina 0,7, az ausztrál Santos 5,1, míg az indiai Oil & Natural Gas Corp. 1,8 százalékot erősödött.
A rubel vezetésével határozottan erősödtek az olajtermelő országok devizái a megállapodás hatására, míg az olajimportőröké inkább gyengültek. Így különösen a török líra, amelyet a hétvégi isztambuli robbantások és a várakozásoknál lényegesen rosszabb, komoly visszaesést mutató GDP-adatok is sújtanak.
Al-Falih és orosz kollégája, Alexander Novak szombaton kiemelték, közel egy éve dolgoznak már a megállapodáson, és számos alkalommal került sor titkos találkozókra is. Az OPEC egyébként két hete egyezett meg arról, hogy napi 1,2 millió hordóval csökkenti a kitermelését.
Noha az világos, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország egyaránt azért küzd, hogy emelkedjen az olaj árfolyama, ennek van egy másik, nem kevésbé fontos aspektusa is. Nevezetesen az, hogy ennek hatására az amerikai palaolaj-vállalatok is akcióba lépnek, és beindítják a pumpákat. Vagyis elképzelhető, hogy a Goldman Sachs elemzőjének van igaza, aki úgy látja,
a kitermeléscsökkentések valódi célja az olajkészletek normalizálása,
és nem az olaj árának jelentős feltornászása. Ez utóbbi ugyanis lendületet adna az olyan globális versenytársaknak, mint az Egyesült Államok.