Az emberi psziché többé-kevésbé nyitott a borzongásra, ez adja a horrorfilmek népszerűségét is. Kedveljük a kihívásokat is, amelyek akkor a legvonzóbbak, ha nem túl könnyűek, de reális esélye van annak, hogy meg tudjuk oldani őket. A feszültség, a versenyhelyzet, a bizonytalanság, vagy a fenyegetettség érzése – mint a legősibb ösztöneinkre ható érzelmek –,
feltolják az adrenalinszintünket, felszabadítják rejtett erőforrásainkat.
Ugyanakkor az ellenőrzött körülmények között megvalósított borzongás segít megszabadulni számos belső feszültségtől, és ha ezt még a sikerélménnyel is tetőzzük, maradandó élmény lesz a végeredmény.
A szabadulós játékok először a virtuális térben jelentek meg. Ezek lényege az, hogy tárgyak segítségével kell megtalálni a szabadulás útját egy nem hétköznapi helyről. Az első „real life" vagyis valódi helyen játszódó szabadulószoba 2006-ban, San José-ban nyílt meg. Az új játék REG (real escape game, azaz valós szabadulójáték) néven hódította meg a világot, hazánkban 2011-ben nyitotta meg kapuit az első szabadulószoba.
A szabadulószobák fejlettebb változataiban már nem az a lényeg, hogy a játékosok kijussanak a szobából. A cél, hogy szereplőjévé váljanak egy történetnek, a játék idejére teljesen kiszakadjanak a megszokott világukból és szokatlan összefüggésekre találjanak .
A jól megtervezett szabadulószobás feladatokat csak akkor tudjuk megoldani, ha a csapat minden tagja részt vesz a munkában. Soha nem tudhatjuk, hogy egy-egy feladat megoldásához melyikünk fejéből pattan majd ki a szikra.
Ha csapatépítésre használjuk a szabadulószobát, a játék során nyújtott teljesítmény átrendezheti a közösség belső viszonyait.
Gyorsan kiderül, hogy ki miben jó, ki hogyan viselkedik stresszhelyzetben, kire miben lehet egy extrém helyzetben számítani.
Az idő rövidsége az egyik legnagyobb teher a játékosokon, így a játék során kiemelt fontosságú, hogy a fejünkben felbukkanó gondolatokat a lehető leggyorsabban tudjuk kommunikálni. Emiatt a szobában eltöltött idő
kiválóan alkalmas a kommunikációs sémák fejlesztésére.
Nagy-Csiha Gergely, a MindQuest ügyvezetője szerint csapatépítés céljára kifejezetten alkalmas a szabadulós játék, hiszen a küldetés során megmutatkozhat a játékosok egy addig nem ismert oldala. Kiderül, hogyan tudnak együtt dolgozni, van e széthúzás közöttük? Kinek van „vezetői vénája"? Ki alapos, ki felületes? Ki látja át a káoszt, és ki az képes uralkodni is felette?