Kegyelemdöfés a céges adminisztrációnak

Szeged, 2012. január 3. Pásztor András pénztárgépszerelő átállít egy pénztárgépet Szegeden, a Debreceni utcai szervizben. Az áfa változása miatt 2012. február végéig kell átállítani a pénztárgépeket a 27 százalékos áfakulcsra, a művelet berendezésenként 10-30 percig tart, amelyhez mintegy félórás adminisztráció is kapcsolódik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Jövőre a jelenlegi egymillióról százezer forintra csökken az áfa-adatszolgáltatás összeghatára, ez pedig komoly adminisztrációs terhet jelenthet majd a mikro- és kisvállalkozások számára - hívja fel a figyelmet a Minősített Könyvelők Egyesülete. Szinte alig lesz olyan beszerzés, amelyet ne kellene jelenteni a NAV-nak. A megoldás egy magasabb, életszerűbb összeghatár lehetne.

Eddig egymillió forint fölötti áfa összegről kellett tételesen adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. A jövő júliustól hatályos törvény szerint azonban ennek tizedéről, azaz százezer forintról.

Ez olyan alacsony összeg, hogy ha jobban belegondolunk, az informatikai beszerzésektől kezdve a kereskedelmi üzleteken át túl sok minden eshet bele" - magyarázza Nagy-Horváth Katalin, a Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke.

Sőt! Könnyen túl is lépheti azt, vagyis, ha például áfa-köteles egyéni vállalkozóként vásárolnánk egy nagyobb értékű, félmilliós laptopot, akkor már arról is kellene jelentenünk a NAV felé.

Adminisztrációs „túlterhelés"

"Mindez

rendkívüli módon megnehezítené a vállalkozások dolgát.

Ráadásul egy adott időszakban vizsgálják az adott partnertől származó beszerzéseinket. Vagyis már egy könyvelőiroda által nyújtott szolgáltatás, egy komolyabb tanácsadás, vagy tréning, sőt szállodai szolgáltatás is bőven túllépheti a százezres áfa-határt" – mondta Nagy-Horváth Katalin.

Korábban a napi pénztárzárások alapján vallották be a cégek az áfát Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke szerint

ez kritikusan alacsony szint, ami amellett, hogy adminisztrációs túlterhelést jelent, nem segíti a jogalkotó célkitűzéseit.

A feketegazdaság elleni fellépésnek megfelelően a cél az lenne, hogy össze tudják nézni a két partner bevallását és így derüljön fény az esetleges visszaélésekre. Ám jelenleg úgy tűnik, hogy az ilyen sűrűségű adatszolgáltatás csak olyan mértékű elcsúszásokat okozhat, amelyet nagyon nehéz lesz összefésülni. Ráadásul a NAV feldolgozhatatlan mennyiségű adathalmazt kaphat.

Hibák melegágya

Az is fontos, hogy

a vállalkozások alkalmassá tegyék a számlázószoftvereket arra, hogy megfelelően tudjanak adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

"Az online rendszerű, gépi számlákkal még nem is lehet probléma, ha létrejön a pénztárgépekhez hasonló online adatszolgáltatás" - vélekedik Nagy-Horváth Katalin, ugyanakkor továbbra is ott vannak a kézi számlatömbök. Ezeken is fel kell tüntetni a vevő adószámát is. "Képzeljük el, hogy egy bútor- vagy épületgépészeti áruházban állunk a pénztárnál, áll a sor és még be kell diktálni az adószámot is, amit ha véletlenül elírnak, akkor már probléma lehet".

További

probléma lehet a pénztárgép használatára kötelezettek körével.

Eddig a hazai kisvállalkozók gyakorlata úgy működött, hogy a pénztárgépet üzemeltető vállalkozások beütötték a forgalmat a gépbe, majd pedig kiállítottak kézzel egy számlát. A számlával az esetek többségében a könyvelő nem is találkozott, hiszen a napi pénztárzárások alapján vallotta be az áfát. Mostantól azonban gyakorlatilag az egész adott időszaki számlatömböt végig kellene nézni és átvizsgálni, hogy van-e olyan vevő, akivel átlépték a százezres áfahatárt. Ha valaki mulaszt, hibázik, vagy téved, akkor pedig jön a bírság.

Nagy-Horváth Katalin szerint, ha a szabályozás életbe lép, "nagyon zűrös lesz a helyzet". Javaslata szerint

az ötszázezer forintos áfa-adatszolgáltatási kötelezettség életszerűbb lenne,

ráadásul átláthatóbb helyzetet teremthet. Ez ugyanis tapasztalatai szerint egy olyan összeghatár, amely nem róna túlzott mértékű adminisztrációs terheket a kisvállalkozásokra. Bízik benne, hogy a jogalkotó módosítja a jogszabályt.