Ha vámot fizettet az Unió, akkor megroppannak a brit cégek

Workers produce tartan textile in the Lochcarron Tartan Factory in the town of Selkirk in Scotland near the border with England on June 29, 2016 What would Scotland be without castles, Highlands, whisky and tartan? In Selkirk, world leader in the Scottish fabric, Lochcarron of Scotland is closely following the implications of Brexit, without knowing with certainty what the future holds. In the deafening noise of the looms, the 94 plant employees are active in the middle of huge iron coils that lie at their feet. Lochcarron can claim to have drawn 1,500 units of tartans, including the blue and pink pastel Princess Diana, 100% "made in Scotland" . / AFP PHOTO / Andy Buchanan

A Brit Iparszövetség szerint a brit üzleti vállalkozások elemi érdeke, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után is vámakadályoktól mentesen kereskedhessenek az Európai Unióval.

A 190 ezer üzleti vállalkozást képviselő szervezet széleskörű konzultációt folytatott tagvállalatai körében, felmérve, hogy a cégek mit sorolnak a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások legfontosabb elérendő céljai közé.

Textilmunkás Skóciában Forrás: AFP/Andy Buchanan

A konzultáció eredményeként összeállított 120 oldalas tanulmány szerint, amelyet a CBI szerdán terjesztett a londoni kormány elé, a megkérdezett vállalatok a fontossági sorrend élére helyezték a vámakadályoktól mentes kereskedelmi kapcsolatrendszer fenntartását az Unióval a brit uniós tagság megszűnése után is.

A CBI adatai szerint a brit export 44 százaléka irányul az EU-piacra, és az import 53 százaléka érkezik más uniós országokból.

Ez azt jelenti, hogy számtalan brit cég egész üzleti modellje az EU-integrációra épül, és e vállalatoknak létfontosságú az akadálymentes kereskedelem az unióval minden létező árukategóriában.

Az iparszövetség a tanulmányban kiemeli, hogy ha a kilépési tárgyalásokon nem születik kedvezményes kereskedelmi megállapodás London és az Európai Unió között,

akkor az EU saját jogszabályai alapján köteles lenne ugyanolyan vámokat kivetni a brit termékekre, amilyeneket jelenleg minden más harmadik országbeli partnerrel szemben alkalmaz.

A CBI kimutatása szerint az EU az unión kívüli szállítóktól importált ruházati termékeket 12 százalékos, az élelmiszeripari cikkeket átlagosan 22 százalékos, ezen az átlagon belül a tejtermékeket 36 százalékos vámmal terheli meg. A nem EU-országokban gyártott személyautókra 10 százalékos, a szeszesital- és dohányfélékre, valamint az édesipari termékekre 20-30 százalékos vám érvényes.

A brit pénzügyminiszter és a kormányfő egy Land Rover összeszerelő üzemben Forrás: AFP/Carl Court

A CBI tanulmánya alig burkoltan bírálja Theresa May brit miniszterelnök azon többször hangoztatott álláspontját, hogy a brit tagság megszűnése után a jelenlegi uniósszintű harmonizált kereskedelmi szabályozást brit nemzetállami szintű szabályozási rendszernek kell felváltania.

Az iparszövetség szerint a kedvezményes kereskedelmi kapcsolatrendszer fenntartása az EU-val olyan széleskörű megállapodás megkötését igényli,

amely megőrzi a harmonizált szabályozási rendszert, mivel az unió belső piacának alapjául szolgáló egységes szabálygyűjtemény jelentősen megkönnyíti a határokon átnyúló üzleti tevékenységet, különösen a kisebb vállalkozások számára.

A Brüsszellel folytatott kedvezményes kereskedelem előnyei kerülnének veszélybe, ha a brit kormány szándékosan a jelenlegi harmonizált rendszertől eltérő szabályozásokat és előírásokat léptetne érvénybe - áll a Brit Iparszövetség szerdai felhívásában.

A brit gazdaság nagy ágazati szervezetei már jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.

Autó összeszerelő csarnok Oxfordban Forrás: AFP/Leon Neal

Legutóbb a CBI, valamint a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, és a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői fordultak közös nyílt levélben a kormányhoz és Theresa May miniszterelnökhöz, hangsúlyozva:

ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, akkor az uniós piacra irányuló - jelenleg vámmentes - brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint Nagy-Britannia akkor férhet hozzá az unió vámmentes belső piacához, ha EU-tagságának megszűnése után is elfogadja az akadálytalan munkaerőáramlás elvét, London azonban mindenképpen korlátozni kívánja az EU-állampolgárok bevándorlását.