Aszódi: Fukusima tapasztalatai beépülnek az új erőműbe

Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa

A 12,5 milliárd eurós költségkereten belül minden olyan biztonsági rendszer megtervezésre és megépítésre fog kerülni, ami alapján a paksi új blokkok meg fognak felelni a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is – írta legfrissebb blogbejegyzésében Aszódi Attila. 

5 éve történt a nagy Tohoku földrengés és a fukushimai atomerőmű vesszőfutása az idővel, a természeti kihívásokkal, és a biztonsági hiányosságok következményeivel. A baleset nem csak Japán nukleáris iparára hatott ki. Közvetlenül a balesetet követően – az egyébként is erősen antinukleáris gondolkodású –

Németország is leállított nyolcat 17 üzemelő reaktora közül,

és elhatározta az atomerőművek 2022-ig történő fokozatos kivonását – olvasható Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos legfrissebb blogbejegyzésében.

Aszódi Attila szerint Paks II jóval biztonságosabb lesz mint Fukusima Fotó: Polyák Attila - Origo

Aszódi Attila szerint Fukushima tapasztalatai már a magyar követelmények összeállításánál és a Paks-2-re vonatkozó megvalósítási szerződés előkészítésénél a rendelkezésükre álltak, így magától értetődőn a 12,5 milliárd eurós költségkereten belül minden olyan biztonsági rendszer megtervezésre és megépítésre fog kerülni, ami alapján a paksi új blokkok meg fognak felelni a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. A biztonság az atomerőmű alapáras kelléke, nem valami extra „fícsör”.

Fukusima-álló technológia

Az új blokkokra vonatkozó biztonsági előírásokat tartalmazó követelmények is nemzetközi dokumentumokra épülnek. Épp ezért az új paksi blokkok a jelenleg elérhető legbiztonságosabb, úgynevezett 3+ generációs, „Fukushima-álló” technológiát képviselik. A legmodernebb elvárásoknak megfelelően

passzív és aktív biztonsági rendszerekkel is fel lesznek szerelve –

írta Aszódi Attila.

Az aktív – villamosenergia-betáplálással és/vagy szivattyúkkal, külső energiaforrással üzemelő – biztonsági rendszerek a tervezési alapba tartozó üzemzavarok esetén felelnek a reaktor biztonságos leállításáért és hűtéséért. A biztonsági berendezésekből több, egymástól térben elválasztott párhuzamos rendszert is kialakítanak, így tovább csökkenthető annak az esélye, hogy egy külső veszélyforrás egyszerre tegye üzemképtelenné az összes rendszert.

Aktív- és passzív biztonsági rendszerek védhetik Paksot Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Aszódi Attila szerint súlyosabb üzemzavarok, balesetek esetére a tervezési alapot kiterjesztik, ekkor passzív biztonsági rendszerekre támaszkodhatnak, amelyek

külső energiaforrás vagy hajtóanyag nélkül is képesek ellátni feladatukat.

A biztonsági rendszerek megfelelő kombinációja lehetővé teszi, hogy – az úgynevezett mélységi védelem elvének következetes alkalmazása mellett – ha az üzemzavari rendszerek valamilyen okból nem tudnák ellátni feladatukat és az események súlyosabbá válnak, akkor helyettük más, független rendszerek veszik át a szerepet.