A világ egyik legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállításán Magyarország 1972 óta mutatkozik be termékeivel. A partnerországi részvétel a magyar agrárgazdaság elmúlt években elért kiemelkedő teljesítményének elismerését is jelenti.
Az élelmiszergazdaság termékeket Magyarországon a termőföldtől az asztalig szigorú ellenőrzés mellett állítják elő, így azok megfelelnek a fogyasztók egyre növekvő, speciális igényeinek is. Magyarország a partnerországi részvételt is erre húzta fel:
a magyar élelmiszerek megbízható forrásból, minőségi alapanyagokból készülnek.
Ezt erősíti a kormány 2011-es döntése is: a világon először nálunk foglalták alaptörvénybe, hogy a magyar földön tilos a GMO köztermesztésbe vonása. Ez piaci szempontból is fontos döntés volt, hiszen a tilalom további bizalmat szerzett és szerez a magyar termékeknek.
A minőségi magyar termékekre van is kereslet Nyugat-Európában, főként Németországban, amely továbbra is Magyarország legfontosabb exportpiaca.
2016 első tíz hónapjában 3 százalékkal, 1,04 milliárd euróra emelkedett a Németországba irányuló export
az előző év azonos időszakához mérten. Szintén bővült az agrárexport is, és Németország már 15,8 százalékos piacrészesedéssel bír a teljes magyar agrár-külkereskedelemben, azaz vezető szerepe tovább erősödött.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság együtt 2011-ben a foglalkoztatottak 8,2 százalékát adta, míg 2015-ben a 8,1 százalékát.
Az elmúlt években nőtt a mezőgazdasági kivitel: 2012 és 2015 között körülbelül 8 milliárd euró volt az éves kivitel mértéke, ami nagyságrendileg két- és félszer nagyobb, mint 2004-ben. A mezőgazdasági és az élelmiszergazdasági export együtt körülbelül a 9 százalékát teszik ki a teljes exportnak.
A berlini „Zöld héten” a partnerországként való részvétel több több szempontból is előnyös:
Szerdán Magyarország már be is mutatta a nemzetközi sajtónak „bőség asztalát”, amelyen a német fogyasztók körében már jól ismert húsféleségek, mint a kolbász vagy a szalámi is megtalálható volt, ahogy a neves magyar borok, különféle szörpök, kézműves lekvárok, sajtok, kenyérfélék, savanyúságok, de felfért az asztalra a nélkülözhetetlen magyar tüzes ital, a pálinka is.
Az „Ungarnhalle” névre hallgató magyar pavilon központi eleme a már évek óta nagy népszerűségnek örvendő csárda lesz, körülötte pedig piactér-szerűen helyezkednek el a kiállítók. A látogatók interaktív módon ismerkedhetnek meg az ország gasztronómiai és turisztikai kínálatával, a központi pódiumon pedig autentikus és modern produkciók adnak ízelítőt Magyarország kulturális sokszínűségéből.
A színpadon megtekinthetik többek között a magyar népművészet és kulturális örökség részét képező Kalocsai Hagyományőrző Néptánc Egyesületet, a Kárpát-medence moldvai-csángó népzenéjéből táplálkozó Agyagbanda előadását, de hallgathatnak sodró lendületű cigányzenét a Lugosi Salon Gypsy Band, vagy operettet Teremi Trixi és Bozsó József előadásában.
Szerda délután már hangoltak a zenészek (fenti videó), és próbát tartottak a táncosok is a CityCube Berlin nevű csarnokban, ahol a központi színpad található.
(Az Origo a rendezvényről az Agrármarketing Centrum közreműködésével tudósít.)