A budapesti albérletpiacon véget ért a díjak két éve tartó jelentős emelkedése - derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ez pedig megegyezik a tavaly januári árszinttel, az albérletpiacon főszezonnak számító tavaly augusztusi átlaghoz képest pedig 7 százalékos csökkenést jelent.
A januári adatok arra utalnak, hogy egyensúlyba került a kereslet és a kínálat a fővárosi albérletpiacon
– mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – Erre számítani lehetett, részben azért, mert 2015-ben és 2016 első felében a befektetési célú vásárlások az adásvételek 30 százalékát adták."
Ez pedig azt eredményezte, hogy a befektetők által megvett lakások visszakerültek az albérletpiacra, vagy rövid távon, például lakáshotelként hasznosítják őket, de utóbbi kisebb részt fed le a piacból. Kétségtelen, hogy
a lakáshotelek utóbbi két évben látott elterjedése nagy szerepet játszott a bérleti díjak korábbi emelkedésében.
Tavaly januárhoz képest több mint 40 százalékkal nőtt a kiadásra meghirdetett lakások száma, ez játszotta a főszerepet az árak alakulásában.
A legdrágább budapesti városrész az V. kerület, ahol idén januárban 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ám ez tavaly januárhoz képest 6 százalékos csökkenést jelent. Balogh elmondta, hogy az V. kerületnek speciális szerepe van a piacon a központi fekvése miatt, az átlagos csökkenés ellenére továbbra is vannak a kerületben kimagasló, több 100 ezer forintos bérleti díjak.
Csökkentek a bérleti díjak a lakáspiaci szempontból szintén népszerű XIII. kerületben: az ottani átlagos bérleti díjak 7 százalékkal, 130 ezerre mérséklődtek tavaly januárhoz képest.
Mindkét kerületben csökkentek a bérleti díjak az egyetemkezdés miatt főszezonnak számító tavaly augusztusi átlagokhoz képest is,
a csökkenés 6-7 százalékos mértékű volt.
Van azonban olyan kerület, ahol nőttek a bérleti díjak.
A VI. kerületben tavaly januárhoz képest 11 százalékkal, 155 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 12 százalékkal, 140 ezer forintra emelkedtek. Az elemzés szerint három kerületben az átlagos bérleti díj nem éri el a havi 100 ezer forintot, a XVII. kerületben 95 ezer, a XXI.-ben 85 ezer, a XIX.-ben pedig 84 ezer forint volt az átlagos bérleti díj januárban.
Valóban lassulás tapasztalható az áremelkedésben - erősítette meg Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. A drágább kategóriákban már korábban, még a tavalyi év első felében megtorpant a drágulás, a piac pedig úgy működik, hogy ez a hatás fokozatosan gyűrűzik lefelé az olcsóbb kategóriákba.
Vannak részek, pl. a belvárosban, ahol nem természetesek a piaci folyamatok - mondta el az Origónak Rutai Gábor. Ezek azok a területek, ahol az Airbnb rengeteg lakást kivont a kínálatból, nagyon kevés lakás maradt a hagyományos piacon, ez pedig túlkeresletet okozott.
A nagyobb egyetemi városok kínálatában vegyes a kép.
Debrecenben most januárban egy lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, ami megegyezik a tavaly januári összeggel,
tavaly augusztushoz képest pedig 6 százalékos csökkenést jelent. Szegeden és Pécsen szintén 80 ezer forint volt idén januárban az átlagos bérleti díj, ez éves összevetésben több mint 10 százalékos drágulást jelent, ám megfelel a tavaly augusztusi főszezonra jellemző díjnak. Balogh László elmondta: "Az albérletpiaci adatokból az is látszik, hogy a kínálat idén januárban éves összevetésben 18 százalékkal bővült,
de augusztushoz képest Debrecenben, Pécsen és Szegeden 10-40 százalékkal csökkent."
Miskolcon másként alakult az albérletpiac: idén januárban 65 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami 18-30 százalékkal haladja meg a tavaly januári és augusztusi szintet.
Győrben 95 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami 5 százalékos emelkedést jelent éves szinten.
Balogh szerint Győrben és Győr-Moson-Sopron megyében az ország más területeiről beköltözők és az Ausztriába ingázók miatt viszonylag magasak a bérleti díjak, de ezek a régiók is a stabilizálódás jeleit mutatják.
A munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás hosszú távon is befolyásolhatja a bérleti piacot.
A juttatásban részesülők lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széles körű elterjedése pedig fehérítheti a piacot. Ennek következtében az albérletárak akár emelkedhetnének is, de erre utaló jelek még nincsenek.
Javulhatnak az albérletárak, már a kereslet oldaláról - mondta Rutai. "Akár még árcsökkenésbe is fordulhatnak a dolgok, de azért ezt nehéz megjósolni.
Sok múlik a lakásépítési piac tempóján,
azon, hogy a kínálat milyen gyorsan bővül, de ugyanakkor a társadalmi folyamatokon is. Ha például folytatódik a vidékiek tömeges nagyvárosba költözése, az kiolthatja a lakásbővítés árleszorító hatását."