Csökkent Magyarország külső sérülékenysége
![2016. 08. 18. Budapest Illusztráció MNB Magyar Nemzeti Bank Szabadság tér 9. Épület, Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja](https://cdn.origo.hu/2023/12/teFSJB0IjaUYOOeV_ro5_HgpXzJ4J0_V43RFh2cf4C0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA0Mzk2ZGI0MTQ5NjRlMjliNGYyNjhhZDRkNDk4YzRl.webp)
A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg többlete meghaladta a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát – amiből a folyó fizetési mérleg többlete 4 százalékot tett ki –, miközben a külső adósság, ezen belül a kiemelten figyelt rövid lejáratú külső adósság is jelentősen csökkent, állapította meg Fizetési mérleg című jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az elemzés szerint a külső finanszírozási többlet kialakulásában két tényezőnek volt meghatározó szerepe:
A gazdaság nettó külső adóssága 3,1 milliárd euróval csökkent, amihez legnagyobb mértékben a bankszektor járult hozzá. Az állam nettó külső adóssága 0,3 milliárd euróval emelkedett, míg a bankrendszeré 2,2, a nem pénzügyi vállalatok nettó külső adóssága 1,2 milliárd euróval csökkent.
A nem adósság jellegű források 1,5 milliárd eurós emelkedése volt a tavalyi harmadik negyedévben, ami szinte teljes mértékben a külföldi tőkebefektetések emelkedésében tükröződött. A külföldiek magyarországi befektetései elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmeinek újrabefektetéséhez és kisebb részben a külföldiek új befektetéseihez köthető.