Hozzátette: a vírus még tart, ezért végleges számok nincsenek. A legnagyobb kárt a víziszárnyas-állományban okozta a betegség, de a kiesés miatt jelentős közvetett kára is keletkezett a termelőknek. A fertőtlenítést követően minimum harminc napig nem lehet újratelepíteni az állományt, ami a teljes termékpályára kihat, a környező vágó-feldolgozó üzemeknek nem lesz alapanyaga, ami miatt leállhat a termelés is - mondta.
Csirkehúsból, pulykahúsból nincsenek készletek,
de az ellátás folyamatos lesz. Kacsából és libából viszont előfordulhat készlethiány - mondta.
Azt mondta, hogy nem csak a
hazai tojótyúk állományon múlik, hogy a tojás ára hogyan alakul,
a nettó árakat nem lehet befolyásolni. A piacgazdaságban a kereslet és a kínálat törvényszerűségei határozzák meg európai szinten a tojás árát. Az áfakulcs a környező országokban magasabb, így ott az árak is magasabbak lehetnek - mondta. A baromfihús ára követi az európai- és a világtrendeket.
A Békés megyei madárinfluenza november eleji kitörése óta további három megye 31 településén mutatták ki baromfiartó telepeken a megbetegedést.
A Bognár Lajos országos főállatorvos tájékoztatása szerint a H5N8 típusú madárinfluenzát mutatták ki a baromfiállományban, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, és Békés megyében.
A tájékoztatás szerint a kitörések körül felállított védő- és megfigyelési körzetet a járványügyi helyzet miatt Bács-Kiskunban, Csongrádban és Békésben a minimálisan előírt tíz kilométer sugarú körön túlra is kiterjesztették. Ezekről a területekről kizárólag azonnali vágás miatt lehet baromfit kihozni, minden más mozgatás tiltott.
A vadállományban Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében észlelték a megbetegedést
récéknél és bütykös hattyúknál,
a vadon élő madaraknál is elrendelték a madárinfluenza-megfigyelést.
Az erősen fertőző H1N8 típusú madárinfluenzát már korábban is azonosították Magyarországon, eddig leginkább a nagyobb vízi szárnyas telepeken azonosították, de felbukkant már háztáji gazdaságban is.