Rákot okozhatnak a hamis növényvédő szerek

A meggy tavaszi permetezésekor még nem látszottak a problémák.

Mintegy 1,3 milliárd eurós évente a hamisított növényvédő szerek forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés uniós szinten, ami a belső piac forgalmának csaknem 14 százalékát jelenti. Magyarországon a hamis növényvédő szerek évi 7 milliárdos kiesést okoznak, ami a teljes hazai forgalom csaknem 17 százalékát és az unióban regisztrált hamis szerek 1,7 százalékát jelentik – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

A hamisított növényvédő szerek forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés nagysága 1,3 milliárd euróra becsülhető, ami az ágazat forgalmának 14 százalékát jelenti. Amennyiben a beszállítókra gyakorolt közvetett hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a forgalmat érintő veszteség éves szinten már 2,8 milliárd euróra tehető a 2009-től 2014-ig tartó időszakban.

Az elmaradt forgalmon felül közvetlenül az iparágban 2600-zal, míg az egyéb kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve

összesen 11 ezerrel kevesebb munkahely állt rendelkezésre a hamisítás miatt.

Jelenleg a szektor több mint 600, legálisan működő cégét veszélyezteti a hamisítás, amelyek kétharmadát, továbbá a forgalom 38 százalékát a kis-és középvállalkozások adják. Ezek a vállalkozások átlagosan 35-40 emberrel dolgoznak, ami a teljes ágazatban foglalkozatott munkavállalók egyharmadát jelenti.

A hamisított növény-, gyom- és rovarirtó- (pl. kullancs, tetű- és puhatestűeket ölő), valamint fertőtlenítőszerek értékesítéséből származó közvetlen kiesések listáját Görögország vezeti az Unióban, csaknem 19 százalékkal, őket Olaszország, Csehország és Spanyolország követ kb. 18 százalékkal. Magyarország 3 százalékkal van a 13,8 százalékos uniós átlag felett, ami

az elmaradt forgalom közvetlen hatásaként 23 millió eurós veszteséget jelent hazánkra nézve.

A szomszédos országokhoz képest egyébként Ausztria után nálunk a legalacsonyabb a hamisítás miatt mérhető forgalomkiesés rátája (a környező államokban 17 százalék, vagy ennél magasabb). A „legtisztább" országok Dánia, Finnország és Luxemburg 4-8 százalékkal.

A hamisított növényvédő szereknek emellett az emberi szervezetre nézve is komoly egészségkárosító hatásuk lehet.

Nem mindegy, mit szórunk Forrás: MTI/Manek Attila

A vegyszerek olyan veszélyes és toxikus szennyezéseket, ellenőrizetlen melléktermékeket is tartalmazhatnak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak.

A betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, továbbá szennyezik a talajt és az ivóvizet" – mondta el a jelentés kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a helyzetet csak rontja, hogy mérgezés esetén a hamis növényvédő szereknél nem ismertek az ellenszerek.

A tanulmány egy két évvel ezelőtti magyar vonatkozású bűnesetről is említést tesz: a hamburgi hatóságok által lefoglalt konténerben több mint 5 tonna, tiametoxamként feltüntetett hamis szert foglaltak le 590 ezer euró értékben.

A Sanghajban feladott szállítmány célállomása Magyarország volt

és csak a német hatóságoknak köszönhetően nem érte el a hazai piacot. Az eredeti tiametoxam egyébként egy rovarölő szer, amely többek között a tetvek, növényevő darazsak, termeszek és leveleket fogyasztó lárvák ellen nyújt védelmet.

„A különböző növényvédő és gombaölő szerek, rovarirtók hamisítása régóta a szervezett bűnözés része, ezért ha nem akarunk további egészségkárosító hatásokkal és anyagi károkkal szembesülni, akkor az Európai Unió és a tagállamok határozott és egységes fellépése mellett arra is szükség lesz, hogy a felvásárlók hozzáállása jelentősen megváltozzon"– tette hozzá Németh Mónika. Hangsúlyozta: a hamisított termékek használata során előforduló károkért a hamis szerek forgalmazói és a nem kellően körültekintő felhasználók egyaránt felelőssé tehetőek.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentése számba vette a növényvédő szerek hamisításának kormányzati bevételeket csökkentő hatását is. A tagországok államkasszájába 77 millió euróval kevesebb személyi jövedelemadó és 26 millió euróval kevesebb társasági adóbevétel folyt be, az alacsonyabb foglalkoztatás miatt kieső társadalombiztosítási járulékkiesés összege pedig 135 millió eurót tesz ki.