Kevés nyugdíj vár 160 ezer katásra

nyugdíjasok

Nagyon népszerű a kedvező adózású kata, azonban sokan nem gondolnak arra, hogy mit kell beáldozniuk azért, hogy havonta több maradhasson náluk. A legkomolyabb problémával nyugdíjasként szembesülnek majd, hiszen a legolcsóbb megoldást választva a nyugdíjba beszámítható kereset és a ledolgozott évek száma is erősen csökken. Aki nem akar magának 30 ezer forintot el sem érő minimálnyugdíjat, annak marad az előtakarékosság.

Ma Magyarországon a statisztikák alapján megközelítőleg 400 ezer egyéni vállalkozó lehet, közülük sokan pedig úgy próbálják a lehetőségeiket maximálisan kihasználni, hogy

a kisadózó vállalkozások tételes adója (rövidítve kata) alá szervezték be a cégüket.

Tették ezt azért, mert rendkívül vonzó az adózás, 2017-ben már évi 12 millió forintos bevételig havonta mindösszesen 50 ezer forintot kell fizetni főállásúként, és minden adót ezzel az egy tétellel ki tudunk váltani.

Katásként érdemes előre gondolni a nyugdíjas évekre Forrás: Dreamstime

Az egyszerűség és a kedvező adózás miatt 2016 elején már majdnem 160 ezren voltak regisztrálva katásként, ami jól mutatja, hogy mennyire nagy népszerűségre tett szert az adózási forma röpke négy év alatt. A rendszerre viszont érvényes az idézet, miszerint túl szép, hogy igaz legyen.

Egyetlen nagy hátulütője, hogy a nyugdíjnál kifejezetten rosszul járhatunk, hacsak nem vagyunk körültekintőek.

Csak a nyugdíjvárományunkat nézve a kata több szempontból is visszavet minket egy hagyományos keresőhöz képest. Az állami nyugdíjunkat két tényező határozza meg, a szolgálati idő (hány évet dolgoztunk le), és mekkora volt a keresetünk. A katát választva mind a kettő esetében hátrányból indulunk.

Ugyanannyit dolgozunk, de más után kapunk nyugdíjat

Vegyük azt az esetet, ha a havi 50 ezer forintos adózást választjuk. Ekkor a nyugdíjjárulék alapját képező keresetünk 90 ezer forint lesz – bármekkora is legyen a havi hivatalos keresetünk –, ami elmarad a hatályos minimálbértől (ami bruttó 127,5 ezer forint).

A szabályok szerint, ha ez a helyzet áll fent, akkor arányosan csökkenteni kell az adott évre a szolgálati időt.

Vagyis, egy ledolgozott év nekünk katásként csak 0,71 évet jelent (a nyugdíjra való jogosultság vizsgálatánál viszont nincs arányosítás). Gondoljunk bele, hogy ha valóban az aktív pályánk alatt katásak maradnánk,

akkor a 40 év munkaviszonnyal a nyugdíjszámítás szerint kicsivel több mint 28 évet szereznénk.

Korántsem mindegy az eltérés, mivel a kezdő nyugdíjunk a

nettó átlagkeresetünkhöz képest nem 80 százalék lenne, hanem csak 66 százalék.

Számszerűsítve, ha az átlagkeresetünk 150 ezer forint lenne, akkor 120 ezer forint helyett 99 ezer forintot kapnánk.

Ezt a helyzetet még csak-csak orvosolni tudjuk, viszont már ehhez is arra van szükség, hogy

külön jelezzük, mi magasabb tételes adót választunk, az 50 ezer forint helyett havi 75 ezer forintot.

Ilyenkor a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset azonnal 150 ezer forintra ugrik. Mivel ez magasabb a hatályos minimálbérhez képest, így ekkor nincs arányosítás a szolgálati időnél.

Nézze meg a kalkulátorral, hogy mekkora nyugdíj gyűlhet össze előtakarékossággal!

Katásként sokat kereshetünk, de a nyugdíjban nélkülöznünk kell

További hátrány, ami a kedvező adózásból következik, hogy teljesen más a kezünkbe kapott havi nettó kereset és a nyugdíjszámításnál figyelembe vett kereset. Hagyományos esetben, ha a nettó átlagkeresetnek megfelelő bért keressük, akkor ugyanaz a 190 ezer forint számít be a nyugdíj alapjának számító keresetbe.

A katások esetében viszont a jogszabályokban döntik el, hogy ennek mértéke pontosan mekkora. Jelenleg úgy áll, hogy az 50 és 75 ezres tételes adózáshoz 90 és 150 ezres bruttó kereset tartozik. Ezt, ha nettósítjuk, akkor 60 és 100 ezer forintot kapunk, míg a valós havi jövedelmünk az ábra alapján 236 és 210 ezer forint.

Míg munkavállalóként a nyugdíjunk alapja marad az átlagkeresetnél, vagyis a 190 ezer forintnál. Addig, ha a katát a legolcsóbb formában használjuk ki, akkor ennek kevesebb, mint a harmada számít bele a nyugdíjba, míg a drágább verziónál is mindössze a fele.

Ha a nyugdíj számít, akkor azonnal lépni kell

Vegyük észre, hogy a kisebb adófizetés miatt jóval több fizetés marad a kezünkben, a legolcsóbb esetben 46 ezer forint, míg a magasabb tételes adónál közel 21 ezer forint. Minden bizonnyal a többség a kisebb közteher jóvoltából felszabaduló összeget elkölti, miközben látva a korábbiakat, azon kellene leginkább lenni, hogy egyéni nyugdíj-megtakarítással rendelkezzünk.

Ha semmit sem teszünk, akkor az államtól meglehetősen alacsony nyugdíjra számíthatunk. Becsléseink szerint, ha a minimálbérnek megfelelő jövedelem az alapja a nyugdíjunknak,

akkor mai értéken számolva évtizedek múlva legfeljebb 40-45 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk.

Mivel a katásoknál gyakran még ennél is jóval alacsonyabb a beszámítható jövedelem,

várhatóan a minimálnyugdíjat kaphatnák meg, ami most 28 500 forint.

Már akkor sokat teszünk az időskori jövedelembiztonságunkért, ha a magasabb átalányadót választjuk a katánál, azonban ez önmagában nem lesz elegendő. Feltétlenül szükséges egy nyugdíjcélú megtakarítási formát is keresni, mert különben az aktív évek alatti dőzsölést a nyugdíjban nélkülözés fogja felváltani.

A jelenlegi szabályok szerint a hosszú távú megtakarítási formánál, így az önkéntes nyugdíjpénztárnál is az állam adó-visszatérítést ad.

A katát választó vállalkozók viszont ebből nem részesedhetnek, ahogy például a családi adókedvezményből sem, mert nincs befizetett személyi jövedelemadójuk.

Egyedül az marad, ha külön félreteszik a fölös összegeket, hiszen ha a pénztáruk magas hozamot ér el, és nem kell a hozamok után adózni, akkor legalább nyugdíj-kiegészítést kaphatnak.