A következő néhány évtizedben a robotok, illetve a mesterséges intelligencia alapvető változásokat hozhatnak a világgazdaságban. Ezt támasztja alá, hogy a legnagyobb technológiai cégek igen lendületesen fejlesztenek ezeken a területeken, mi több, Sergey Brin, a Google társalapítója úgy nyilatkozott, még őt is meglepi a mesterséges intelligencia jelenlegi ütemű fejlődése.
Az amerikai cégek közül a Tesla sofőr nélküli autót fejleszt, az Amazon pedig emberi munkaerőt nélkülöző boltok kialakításába, míg a Google az embereknél okosabb szoftverekbe ruház be. Mindez igen erősen visszaüthet az emberi munkahelyekre – mondta a CNBC-nek Sayantan Ghosal, a University of Glasgow professzora.
Nem túlzottan meglepő tehát, hogy az elmúlt hónapokban a legnagyobb technológiai cégek vezetői közül egyre többen álltak be az alapjövedelem ötlete mögé. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója például többször hangsúlyozta,
reális lehetőségnek tartja, hogy az automatizálódás következtében végül az alapjövedelemnél vagy valamilyen ahhoz hasonló megoldásnál kötünk ki,
amely meglátása szerint „szükségszerű".
Ezzel együtt Marc Benioff, a Salesforce vezetője arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia „digitális menekülteket" kreál. A Világgazdasági Fórum idei davosi találkozóján Benioff hangsúlyozta, nincs egyértelmű forgatókönyv ahhoz, miként kellene kezelni az emberi munkahelyek megszűnését.
Mások ezzel szemben a szektor felelősségét emelik ki. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella szintén Davosban közölte,
mindent meg kell tenni, hogy felkészítsék az embereket a jövő munkáira.
Vannak azonban olyanok is, akik szerint az alapjövedelem a „lehető legrosszabb ötlet", ami felmerülhet. Az üzleti mogul, Mark Cuban, például nemrég közölte, sokkal inkább a már meglévő társadalmi védőhálókat kellene hatékonyabbá és erősebbé tenni.
Mindezen vélemények azt tükrözik, hogy a technológiai cégek próbálnak elébe menni a változásoknak, hogy elkerüljék az általános haragot, amely esetleg rájuk zúdulna, ha a technológiai átalakulások elérnek egy kritikus pontot.
Az alapjövedelem koncepciójával az elsődleges probléma az, hogy nem világos, miként lehetne bevezetni, ráadásul a társadalmi és gazdasági hatásairól is sok vita folyik. Az egyik, gyakran felmerülő megoldási javaslat egy havi, alanyi jogon járó juttatás lenne, amely biztosítana egy meghatározott életszínvonalat. Noha számos ellenérv is megjelenik az erről folyó viták során,
az ötletet támogató szakértők úgy vélik, az alapjövedelem nem csökkentené az emberek munkakedvét,
mivel csupán az alapvető szükségleteket fedezné, a többség pedig ennél jobban szeretne élni.
A támogatók körében egyébként több különböző megoldási javaslat is kering az alapjövedelem kivitelezésével kapcsolatban. Felmerülhet például egy vagyonalap létrehozása, amelybe az ország minden tőzsdén jegyzett vállalata befizetne valamennyit. Emellett a téma szakértőjének számító Guy Standing nem zárja ki a vállalati „szuperprofitok" jelentősebb megadóztatását sem.
Nemrég Bill Gates, a Microsoft legendás alapítója állt elő egy igen érdekes ötlettel, a robotadóval. Meglátása szerint ugyanis
a robotok munkája után ugyanúgy lehetne adót szedni, mint az emberi munka után.
Ezzel pedig a kormányok extra bevételre tehetnének szert.
Ami tehát biztosnak látszik, hogy a következő évtizedek egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdését a robotok jelentik majd. Éppen ezért az alapjövedelmet pártolók – mint Goshal vagy Standing – úgy látják, az lehetővé tenné, hogy az emberek egy stabil védőháló mellett tudják képezni magukat, és így kihasználni az új világban rejlő lehetőségeket.