Sikeresnek bizonyult a diákhitelprogram, amely még 2001-ben, az első Orbán-kormány alatt indult el. Az akkor létrehozott Diákhitel Központ azóta is állami tulajdonban maradt, kezdetben a Postabank és a Takarékpénztár Rt. adta hozzá a forrásokat, később pedig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Eddig 378 ezer diák élt a hitelfelvétel lehetőségével, és összesen 314 milliárd forintot utaltak át a (korábbi) tanulóknak – értesült az Origo a Diákhitel Központtól.
A legfrissebb adatok szerint a lejárt diákhiteleket szinte teljes egészében időben vissza is fizették,
a három hónapon túl lejárt, de az adóhatóságnak behajtásra még át nem adott adósság a kihelyezett hitelek mindössze 0,4 százaléka.
A jelenleg egyetemre vagy főiskolákra járók közül 210 ezren élnek a diákhitel lehetőségével,
és eddig 180 milliárd forintot vettek fel a tandíjuk kifizetésére, illetve kisebb részben a megélhetésükre.
A Diákhitel Központ adatai szerint jelen állás szerint 140 ezren már befejezték a tanulmányaikat, és havonta törlesztik a diákhitelt.
A központ reprezentatív felmérése szerint
a diákhitelt választók 49 százaléka nyilatkozta azt, hogy a hitel nélkül nem tudott volna diplomát szerezni.
Az eddigi összesítések szerint 2001 óta már 169 700 szerződést lezártak úgy, hogy a volt diákok a tartozást kifizették.
A diákhitel alanyi jogon a felsőoktatásban részt vevő, magyar állampolgárságú, lakcímkártyával rendelkező hallgatóknak jár, fedezet és kezes nem kell hozzá.
Az úgynevezett Diákhitel 1-et bármelyik tanuló felveheti, aki önköltséges vagy állami ösztöndíjas hallgató. A havi maximum 50 ezer forintot nemcsak a tandíjra költheti, hanem a megélhetéshez és a tanuláshoz szükséges más kiadásaira is. Ilyen lehet például az utazás, az étkezés, a tankönyvek, az albérleti vagy kollégiumi díj. Ennek a konstrukciónak jelenleg 3,35 százalék a kamata.
A Diákhitel 2-es típusát négy évvel ezelőtt vezették be,
ezzel a lehetőséggel csak az önköltséges tanulók élhetnek, a hitel kamata viszont alacsonyabb, két százalék.
Mindkét konstrukcióra egyaránt érvényes, hogy százszázalékos állami garanciavállalás áll a hitelek mögött, és legfeljebb 40 éves korú, az adott képzésre bejelentkezett hallgató veheti igénybe.
A hitelt külföldi tanulmányokra is lehet kérni:
ez elsősorban az uniós államokra vonatkozik, illetve olyan felsőoktatási intézményekre, amelyek Magyarországon elismerhető végzettséget adnak.
A kamat számítása az első hitelrészlet folyósításától indul, a visszafizetést pedig a képzés vége után kell elkezdeni, az előtörlesztés mindkét konstrukció esetén lehetséges.
A havi részletet az első két évben a minimálbér bizonyos százalékában határozzák meg a hitel összegétől függően, utána pedig a jövedelem alapján.