Megvan az elhízás legfőbb oka

Soha nem látott mértéket öltött az elhízás a világon. A túlsúlyos emberek száma folyamatosan emelkedik, miközben bolygónk más pontjain több tízmillióan éheznek. Mindössze minden második ember testsúlya ideális jelenleg a Földön. A legfőbb ok a gazdasági és szociális globalizáció.

Az 1960-as évekre tehető annak a folyamatnak a kezdete, amikor megnőtt a népszerűsége, hogy olajjal főzzünk. A zsírellenes propaganda csúcsra járt, nemcsak az Egyesült Államokban és a fejlett országokban, hanem Magyarországon is.

A folyamat nem volt zökkenőmentes, hiszen ekkor az olaj még igazi ritkaságnak számított,

csak a háztartások elenyésző részében fordult elő.

A hangsúly azonban lassan az állati zsírokról a növényi olajok felé tolódott, a koleszterinellenes háborúban egyre jobban terjedni kezdtek a zsírszegény diéták és a csökkentett zsírtartalmú vagy zsírmentes ételek.

Magyarországon a nehéz magyar konyha „könnyítése” is folyamatosan zajlott, az életszínvonal emelkedésével egyre több lakásban használtak napraforgó- és repceolajat.

Egyre nagyobb az étolajkínálat Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Napjainkra az olaj olcsó lett, mindenki számára elérhető, és a háztartások jelentős része használja is az ételek elkészítésénél.

Nemcsak az otthoni főzésnél találkozunk rengeteg olajjal, hanem

az áruházakban kapható ételek többségének is egyik legfőbb összetevője valamilyen olaj.

A Leedsi Egyetem kutatásából kiderül, hogy az elmúlt három évtizedben folyamatosan emelkedett a növényi olaj előállítása. A bővülő kínálat és néhány kereskedelmi egyezmény együttes hatásaként

az olaj exportja és importja egyszerűbb és olcsóbb lett.

Emiatt szépen lassan egy olyan étkezési rend épült fel, amelynek alapja a hihetetlenül olcsó kalória.

Miért baj ez? A BBC cikke szerint a növényi olajok a felelősek a kalóriabevitel jelentős hányadáért. A szójaolaj és a pálmaolaj is ott van a között a nyolc összetevő között – a búza, a rizs, a kukorica, a cukor, az árpa és a burgonya mellett –, amelyek

a világ kalóriafogyasztásának 85 százalékát adják.

Egyre olcsóbban jutunk kalóriához Forrás: Thinkstock

A globális kereskedelem fejlődésének köszönhetően mára oda jutottunk, hogy szinte mindegy, hogy a világ mely pontján lakunk, szinte ugyanazon étrend szerint élünk,

ami kalóriában gazdag, de ugyanakkor ásványi anyagokban szegény.

Az alacsony áraktól azt is várták, hogy az éhezést sikerül visszaszorítani, de mint az ENSZ legfrissebb jelentéséből kiderül, ez nincs ezzel szoros összefüggésben. A szervezet a fennállása óta legvészjóslóbb jelentését adta ki a napokban,

amely szerint 20 millió embert fenyeget éhhalál.

Bár kétségtelen, hogy a szegényebb emberek olcsóbban juthattak kalóriákhoz, de a dolog inkább a világ tehetősebb részére van hatással. Az emberiség felének nem ideális a testsúlya,

az elhízott emberek aránya 1980 óta megduplázódott.

A zsír és az olaj fogyasztása kis mennyiségben ugyan elengedhetetlen az egészséges táplálkozás során, de amint túlzásba esünk, akkor megnő a veszélye, hogy túlsúlyosak és kövérek leszünk.

Az elhízás veszélyei

Hogy az elhízásnak milyen kockázatai vannak, felsorolni is nehéz. Jelentkezhet magas vérnyomás, kialakulhat cukorbetegség, a vérzsírszint átrendeződése koszorúér-betegségekhez vezethet, stroke is kialakulhat. Emellett csont- és ízületi gyulladások keletkezhetnek, mert a nagyobb testtömeg nagyobb terhelést jelent.

Számos daganattípus kialakulását hozták összefüggésbe az elhízással, de felelős lehet máj- és vesebetegségekért is. Hatással lehet a fogamzóképességre is, a horkolásra, de súlyos pszichés következményekkel is járhat.

Természetesen a globalizáció nem csak az olaj piacára volt jótékony hatással, ma már kedvezőbb áron juthatunk zöldségekhez és gyümölcsökhöz, az egészséges ételek egyre több ember számára elérhetőek.

Az elhízás súlyos kockázatokkal jár Forrás: Dreamstime

Bár az egészséges étkezés lehetősége mindenki számára adott, álszentség lenne azt állítani, hogy ennek költségei hasonlóak lennének az olcsó, olajalapú ételekéhez. A folyamat ennek köszönhetően jelentős társadalmi dilemmát is eredményez:

a gazdagabb emberek egészségesebbek lesznek, míg a szegények tovább híznak.

Egy londoni tanulmány azonban más okot talált az elhízásra, ők

a szociális globalizáció terjedésében látják a bűnöst.

Lényegében azt állítja, hogy mivel egyre többet dolgozunk, vásárolunk, élünk társasági életet és szórakozunk, kevesebb időnk marad a mozgásra.

Kalóriaszegény ételek. Forrás: Thinkstock

A megoldás a kutatás szerint az lehet, hogy az étkezési szokásainkat a napi mozgásmennyiségünkhöz igazítjuk. Bár a folyamat lassú, de nem visszafordíthatatlan.

A kutatás szerint

az elhízott emberek aránya az Egyesült Államokban ugyan rendkívül magas (35 százalékos),

de az adat egy évtizede stagnál.

Ez azt mutathatja, hogy ha minden jól megy, akkor az elhízott társadalom nem a végállomás, hanem egy átmeneti állapot.

Az elméletük szerint az elhízás elkerülése érdekében nem fognak majd tömegek elkezdenek edzeni, de felmérik, mennyit mozognak átlagosan, és ahhoz mérten annyit fognak enni, hogy ne hízzanak el.