Egy jó mondat milliókat ér - magyar startupokkal Izraelben

Izrael - a százmilliós üzleti lehetőségek hazája

A tel-avivi nemzetközi Axis konferencia a világ egyik kiemelt jelentőségű innovációs rendezvénye. A világ legnagyobb befektetői és legígéretesebb startupjai gyűlnek össze azért, hogy megváltsák a világot. És ez nem túlzás. Néha olyan ötletek kapnak itt végső lökést és szárnyakat, amelyek aztán valóban alapjaiban fordíthatnak egyet a világunkon. Az idei Axisre Magyarország kiemelt vendégként kapott meghívást, melyhez kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Kereskedőház InnoTrade startupprogramja keretében kilenc, lendületre szomjazó magyar vállalkozásnak biztosít megjelenési lehetőséget a konferencián, illetve egy tíznapos tanulmányúton. Kiderült, hogyan adhat ihletet milliós üzletekhez egy borászat, miért izgalmas programozással foglalkozni a Szentföld egyik legfontosabb zarándokhelyén, Názáretben, és egyáltalán megvalósulhat-e a magyar álom több mint kétezer kilométerre Budapesttől. Az Origo tudósítója elkísérte a csapatot a Közel-Keletre. Ez itt a beszámoló első része.

Az ember elsőre azt gondolhatná, hogy egy startupot alapítani maga az aranyélet. Kitalál egy ötletet, aztán felpattan a repülőre, elutazik a napfényes Izraelbe, barátkozik, és aztán majd történik valami. Tulajdonképpen a sztori évtizedek távlatából már valóban így hangozhat. De addig is nem ritka eset elbukni néhány céget, megjárni a teljes mélységeket, gondolkodni azon, hogy fel kell adni az egészet, szembenézni a kudarcokkal, és magának az embernek is be kell ismernie azt, hogy nem győzhet mindig. Szóval alaposan fel kell térképezni azt, hogy mi van a komfortzónán kívül, távol a megnyugtató alkalmazotti léttől.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ezúttal kilenc magyar startup képviselőjével vágott neki felkutatni a százmilliókat érő külföldi üzleti lehetőségeket, illetve az ehhez vezető ötleteket és kapcsolatokat. A csapat kifejezetten színes. Vannak, akik borokkal vagy logisztikai megoldásokkal, és vannak, akik nyelvoktatással foglalkoznak. Ami közös bennük, az az, hogy mindezt igen rendhagyó, mondhatni, "smart" módon valósítják meg.

Izrael – a százmilliós üzleti lehetőségek hazája Forrás: Hankó Viktor - Origo

Izraelben lenni egy igen sajátos élmény. Ezt a gondolatot az a nem egészen hétköznapi helyzet szülte, hogy jelen sorok legépelése közben is éppen három harci helikopter száll el a tengerparti kávézó felett, egy drón repül el a parti homokot pásztázva, ráadásul még egy ejtőernyőst is éppen a hullámok felé sodor a szél. Már ez is épp elég izgalmasnak hangzik ahhoz, hogy valaki létrehozzon itt egy céget, de Izrael ereje nem csak abban rejlik, hogy érezhetően hangsúlyos a mindennapi katonai jelenlét. Hanem azért, mert "ez egy kicsi ország, és éppen ezért a helyi startupok elsősorban arra koncentrálnak, hogy a világpiacra lépjenek. Tele van az ország ilyen cégekkel. Egy német vagy amerikai startup akár boldogulhat kizárólag a saját piacán is,

a mieinknek azonban az a túlélés kulcsa, hogy nemzetközi terepre lépjenek”.

Ezt már Ed Frank magyarázza, aki a startupok és befektetők egymásra találását segítő Axis konferencia vezérigazgatója. Ed maga is startupper volt valaha. Egy olyan kezdő cégen dolgozott, amelyet végül felvásárolt az Oracle.

Egy SOSA nevű helyen beszélgetünk minderről. Hogy mi ez? "Ez egy olyan központ Tel-Avivban, amelyet kifejezetten azért hoztunk létre, hogy itt a kisebb cégek összejöhessenek a nagyokkal. Vannak coworkingirodáink is, azaz a startupok fizetnek azért, hogy legyen itt egy irodájuk vagy asztaluk, ahol dolgozhatnak. A nagyvállalatok pedig azért, hogy elérhessék ezeket a startupokat és a friss ötleteiket." Ha körbenézünk, egy többszintes, a pesti ún. specialitykávézók világát idéző, nagyon trendi fiatalokat tömörítő, izgalmasan berendezett helyiséget látunk magunk körül. Izzanak a MacBookok, kávé illata a levegőben, fáradt, vagy éppen izgatott tekintetek mindenhol.

A SOSA - az izraeli startupok otthona Forrás: Hankó Viktor - Origo

Az, hogy mit is jelent a startup kifejezés, országonként változik, legalábbis Ed szerint. Az Axis vezetője úgy véli, "ha indítasz egy takarítócéget Angliában, akkor akár azt is hívhatod startupnak. Nálunk többé-kevésbé a techszektorhoz valamilyen módon kapcsolódó cégeket kell elképzelni. Lehet akár több mint 50 alkalmazottja, és működhet öt éve is a piacon. Ami közös bennük, az egyrészt a potenciál, másrészt pedig az erős igény a pénzügyi támogatásra". A startupokat alapító csapatok számára egyébként a legnagyobb kihívást maga a csapat összetartása jelenti.

Jó csapat nélkül nincsen üzlet.

"Fontos az is, hogy találjanak valakit, aki finanszírozza a pilotprojektjeiket, hiszen így juthatnak majd befektetésekhez később."

Ed és munkatársai egy szeminárium keretében osztották meg az ország startup-ökoszisztémájában való érvényesülés kulcsfontosságú tényezőit. Van, akinek hasznos tanácsot vagy fontos, inspiráló gondolatot tartogat egy-egy ilyen beszélgetés. A kereskedőház által biztosított szakmai tanulmányútnak éppen ez az egyik legfontosabb hozzáadott értéke. Előfordulhat ugyanis, hogy a befektetésre áhítozó magyar csapat nem itt talál rá a dollármilliós befektetésre, viszont itt kaphat el csupán egyetlen olyan mondatot, amely megadhatja a lendületet a globális piaci sikerek felé. A kiélezett versenykörnyezetben működő vállalkozások esetében előfordulhat, hogy valóban nem a pénz, hanem egy hasznos gondolat a túlélés záloga.

Ed Frank, az Axis konferencia vezetője korábban maga is startupper volt Forrás: Hankó Viktor - Origo

És hogy miért pont Izrael a startupnemzet? "Az egyetemeink nagyon erős, a piac számára is hasznos tudást adnak, így az ország tele van olyan fiatalokkal, akik hasznos tapasztalattal és alkalmazható tudással rendelkeznek. Egyszerűen rengeteg a tettre kész ember" – ezt már a Hybrid nevű inkubátor munkatársa meséli, hozzátéve, hogy a lakosság negyede dolgozik a techszektorban, nagy részük pedig a startupszcénában.

A magyar startupdelegáció egyik tagja, Sugár Noémi azért jött, hogy találjon valakit, aki felkarolja a projektjüket. A Sparkon nevű cégük okosparkolással foglalkozik, a megoldásuk megváltást hozhat az autósok számára. Magyar és európai nagyvárosok egyaránt szerepelnek a kísérleti terepek között. Az ötlet egyszerű, szenzorokat telepítenek minden egyes parkolóhelyre, amelyek kommunikálnak egy központi egységgel, az pedig a felhasználóknál lévő mobilos alkalmazással.

Így az applikációban valós időben láthatjuk azt, hogy az adott környéken hol van parkoló, hová nem tudunk állni tűzcsap miatt, hol van mozgássérültek számára fenntartott hely, vagy éppen hová fog hamarosan beállni például egy mentőautó.

Sok autós parkolóhelyért vívott mindennapi harca válhat feleslegessé, az élete pedig ezzel együtt könnyebbé.

Noémi, a Sparkon marketingese egyébként már az egyetem alatt is egy nem mindennapi területtel, az okosotthonokkal foglalkozott, méghozzá Hollandiában. Azt mondja, abban már korábban is biztos volt: "Nem akartam a gyártósor mellé állni. Egyszerűen meg akartam váltani a világot." Rendezvényszervezéssel kezdte, majd különböző kisebb projekteken dolgozott. "Nagyon sok embert megismertem, így kerültem a Hello IoT-hez marketingesként. Hamarosan átvettem az alapítók, Somogyi Róberték cégei körüli ügyeket is. Így került hozzám a parkolószenzorokban utazó Sparkon is." Jelenleg épp azon dolgoznak, hogy összejöjjön egy igazán nagy dobás, egy kínai megrendelés. Mivel a salescsapat ezen ügyködik, ezért jött ő Izraelbe. "Gőzerővel folyik a kapcsolatépítés, az én dolgom pedig az, hogy keressem a lehetőségeket."

Utunk következő állomása egy borászat. Ez elsőre talán furcsa lehet, hiszen hirtelen talán nem egyértelmű, hogy mi keresnivalója lehet kilenc magyar startupnak egy izraeli borászatnál. A Jezreel különlegességét nemcsak a kiváló borai, hanem maga az alapítója is jelenti. Jacob Ner David ugyanis egy vérbeli startupper. A határozott kiállású, szigorú tekintetű, de egyúttal megnyerő modorú férfi 1996 óta él Izraelben. Apja informatikus volt, innen a technológia iránti érdeklődése. Majdnem 25 éve alapította az első cégét.

Próbáltam munkavállalóként elhelyezkedni, de be kellett vallanom magamnak, hogy nem vagyok jó alkalmazott. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy inkább elindítom a saját cégemet

– mondja, amelyből egyébként aztán jó pár született az évek alatt.

Jacob Ner David borász – egyébként pedig sokszoros startupper Forrás: Hankó Viktor - Origo

Még a bukásairól is csillogó szemekkel mesél. A fickó egy két lábon járó inspirációs tanfolyam, tele rengeteg sztorival. "Sok mindenre rá kellett jönnöm. Így például arra is, hogy van az úgy, hogy az ember túl sok pénzt gyűjt, amit aztán nem tud visszaadni." Egyszer összegyűjtöttek 60 millió dollárt egy ötlet mögé, aztán hamarosan csődbe mentek. Még ajándéktárgyak sem maradtak a cégből.

Mégis mi értelme van újra és újra nekifutni az újabb cégeknek? "Tudod, ülhetsz egy munkahelyen minden nap kilenctől este ötig, majd hazamész. Ha azonban van egy startupod, akkor sosem mész haza. Viszont az a helyzet, hogy ezt észre sem veszed, mert fűt a szenvedély. Van, hogy egész este ébren maradsz, és e-mailekre válaszolgatsz, vagy bámulod a monitort, bemutatókon gondolkozol, tervezel. Muszáj ezt csinálnod, hiszen senki nem fogja megtenni helyetted." David életébe emellett még a család is belefér, hét gyermek apja. "Hidd el, hogy meg lehet találni az egyensúlyt az életben. Ez ugyanis a kulcsa annak, hogy egészséges maradj és tovább folytathasd."

Startupok jöttek és mentek az életében. "Egyszer csináltunk egy céget, amelyet aztán felvásárolt a Microsoft. Megkérdeztem a társamat, hogy mi változott most? Azt mondta, hogy a felvásárlás előtt egy startup alapítója voltam, és cégtulajdonos. Most azonban csak egy egyszerű alkalmazott." Nem is bírták sokáig, hamar belevágtak egy újabb ötlet megvalósításába. "A startup ugyanis valójában egy álmot jelent. Azt az álmot, hogy valamit létrehozz."

Jacob mesél a borászatában a kezdeti kudarcokról a magyar startuppereknek Forrás: Hankó Viktor - Origo

Bár azt mondja, hogy szerinte sosem fog megnyugodni, mindig szüksége lesz arra a lázra, amelyet egy cég alapítása közben érez, a borászat mégis kicsit más. Ő azonban itt is rengeteg párhuzamot lát a startupvilággal. "Ennek a terméknek is megvannak a maga szakaszai. Időre van szükséged ahhoz, hogy megírd a kódot, kialakítsd a dizájnt. Aztán van egy béta-verziód, amely tulajdonképpen még mindig nem az igazi, de már egészen úgy néz ki. Onnan kezdve lesz ez valóban termék, amikor már akad, aki megveszi és használja is. Ugyanezek a folyamatok és lépcsőfokok megvannak a boroknál is. A különbség csupán annyi, hogy ha valaki megveszi a boromat, attól még én is ihatok belőle."

Igaz, David életében már valamivel lassabb a tempó, mint korábban, de még most is érintett néhány startup működésében, amelyek közül lehet, hogy valamelyik elbukik. Hogy fél-e ettől?

Félek, persze. Mindig. A bukás nem egy jó dolog. Tudom, hiszen velem is megtörtént már párszor. Tudnod kell, hogy ez is benne van. De ugyanúgy tudnod kell azt is, hogy felállhatsz. Méghozzá mindannyiszor. És ez senkin nem múlik, csak rajtad.