Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Fed csütörtökön bejelentette, hogy a Deutsche Bank elfogadja mindkét bírságot, amelyeket az amerikai hatóságok róttak ki – írja a Wall Street Journal.
A német pénzintézetnek 136,9 millió dollárt kell fizetnie, mert a vizsgálatok kiderítették, hogy a Deutsche Bank is részt vett abban a világszintű botrányban, amelyben
a bankok közösen manipulálták a devizaárfolyamokat.
A Fed közleménye megemlíti, hogy a bank alkalmazottai chatszobákban beszélték meg a konkurenciával, hogy kinek milyen pozíciói vannak az adott devizában.
2015 májusában ebben az ügyben hat nagy bankot is megbüntettek,
a Fed összesen 5,81 milliárd dollárra bírságolta az árfolyamot befolyásoló intézményeket.
A legnagyobb büntetést az először lebukó, így a botrányt gyakorlatilag kirobbantó Barclays kapta (2,38 milliárd), de jelentős összegű bírságot könyvelhetett el a Citigroup (1,27 milliárd), a JP Morgan (0,89 milliárd) és a Royal Bank of Scotland (0,67 milliárd) is.
Ráadásul a négy banknak be kellett ismernie, hogy bűnösek voltak az árak manipulálásában. Mellettük még az UBS és a Bank of America kapott bírságot.
A Deutsche Bank azonban nemcsak a devizapiaci ügyletei miatt fizethet, hanem mert megszegte a Volcker-szabályt is.
Mi az a Volcker-szabály?
A szabály legfontosabb pontja, hogy megtiltja a saját számlás kereskedést a bankárok számára. Emellett a szigorítás értelmében a bankok csak annyi tőzsdei részvényt tarthatnak maguknál, amennyi elég ügyfeleik rövid távú igényeinek kielégítésére. A szabályozás célja, hogy korlátozzák, hogy a bankok mekkora kockázatot vállalnak a részvényekkel való kereskedelemből származó nyereségért.A Volcker-szabály megsértése miatt a Deutsche Banknak 19,7 millió dollárt kell kipengetnie, így
a két bírság összege 156,6 millió dollár.
Érdekesség, hogy ez az első alkalom, hogy a Fed a szabály megsértése miatt büntet.
A saját számlás kereskedéssel óriási pénzösszegeket (és ezzel együtt veszteségeket) lehet elrejteni a kellő felhatalmazással. A titkos számlákon felgyülemlő rossz befektetésekkel ugyanakkor nagyon komoly károkat lehet okozni a banknak.
Az egyik legismertebb ügy Nick Leeson nevéhez fűződik, aki
határidős ügyletekkel összesen 827 millió fontot bukott,
amivel gyakorlatilag csődbe vitte a Barings bankot 1992-ben.
A bankár Szingapúrban dolgozott, és egy titkos számlán vezette veszteségeit, amelyen összesen több tízezer szerződést halmozott fel ténykedése alatt.
Miután az eleinte egy-két millió dolláros veszteségei növekedni kezdtek, és a csőd elkerülhetetlenné vált, Leeson megszökött Szingapúrból.
Az angol bankárt Németországban fogták el, és hat és fél év börtönt kapott.
Nem Leeson az egyetlen példa, 2014 márciusában három év letöltendő börtönt kapott a Société Générale bankára, Jérome Kerviel.
A férfit tették felelőssé a bank 2008-as 4,9 milliárdos eurós veszteségéért.
Az alkusz 2005 végétől fiktív ügyfélszámlákat kreálva egymásra épülő hosszú pozíciókat vett fel, vagyis azonnali vételi és határidős eladási ügyletek láncolatát kötötte. Arra játszott, hogy a piacok majd emelkedni fognak, de tévedett, így óriási kárt okozott.
