Április 19-ére virradóan jelentős mennyiségű hó hullott az országba a sík vidékeken is. Ez elsőre szokatlannak tűnt, mert az utóbbi években folyamatosan melegebb volt az április a sokévi átlagnál: 2004 óta minden április melegebb volt a megszokottnál.
Idén azonban eddig úgy néz ki, hogy az áprilisi átlagos középhőmérséklet, ha csak kicsit is, de elmarad a sokévi átlagnak számító 11 Celsius-foktól, éppen annak a hétnek köszönhetően, amikor havazott.
Április 18-án és 19-én 2-3 fok volt a napi átlaghőmérséklet, nem véletlen, hogy a Főtávnál hirtelen megugrott az egyedi megrendelések alapján visszakapcsolt szolgáltatás száma, (hivatalosan április 15-ig tart a fűtési szezon). Általános tapasztalat, hogy 16 Celsius-fok alatt fokonként 6 százalékkal nő az energiafelhasználás attól függetlenül, hogy fával, gázzal vagy villannyal fűtenek-e.
Így számolva tehát, abban
a két-három napban 60–80 százalékkal is többet fűthettek
az emberek. Április elején azonban három napon keresztül is magasabb volt a napi középhőmérséklet 16 foknál, így vélhetően akkor kevesebbet fűtöttünk. Vagyis egész áprilist nézve, nem kell nagyobb fűtésszámlára számítani, a sokévi átlaghoz képest többletköltséget e tekintetben nem okozott a havazás. 2013-ban például április első 19 napján több helyen ment a fűtés, mint idén – 2016-hoz képest azonban majdnem tízszer több visszakapcsolás volt a Főtávnál.
Ami a közúti többletköltségeket illeti, elsősorban a szóróanyag beszerzése jelentette a többletköltséget. A főváros útjait áprilisban a téli időszak után tisztítanák, mosnák, aminek a költsége nagyjából megegyezik azzal, hogy most hóeltakarításra, szórásra volt szükség - válaszolta az Origo kérdésére a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. A síkosságmentesítő anyag beszerzésére bruttó 3,46 millió forintot kellett többletköltségként kiadnia a társaságnak.
Az ország útjainak tisztítása, szórása az első kalkulációk szerint 77 millió forintba került
– közölte a Magyar Közút Zrt. Azt azonban hangsúlyozzták, hogy az utókalkuláció során ennél némileg magasabb összeg jön majd ki; illetve hogy az utakban jelentős károk is keletkeztek, ez a helyreállítás pedig nagyságrendekkel magasabb összeg lesz majd. Még folyik a kárfelmérés.
A lakóházakban már jóval nagyobb kárt okozott országszerte a vihar és a havazás.
– közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége. Főleg tetők sérültek meg a hó súlyától, illetve beázások voltak jellemzőek. Átlagosan egy-egy ingatlanban 80-85 ezer forintos kár keletkezett.
Viszonyításképpen érdemes felidézni a legutóbbi tavaszi hóesést, amely sokkolta az országot 2013. március 15-én. A most áprilisi havazás károkozás tekintetében a nyomába sem ért.
A 2013 március 15-i havazás után
Megkerestük a Pilisi Parkerdők Zrt.-t is, hogy megtudjuk, mekkora kárt okozott az áprilisi havazás az erdőkben. Tájékoztatásuk szerint az előzetes kárfelmérés a jövő hétre készül el. Ugyancsak nem tudni pontosan, hogy a Mátrában és a Bükkben, ahol a legtöbb hó esett, mekkora kár keletkezett az erdőkben és az erdei infrastruktúrában.
A Rám-szakadék még le van zárva
A főváros környékén már minden, korábban a havazás miatt lezárt túraútvonalat megnyitottak a hosszú hétvége előtt – közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. Egyedül a Rám-szakadék maradt lezárva a jövő hét végéig.A problémát elsősorban az okozta, hogy a fák, növények már lombosak voltak, így sokkal több hó tudott rajtuk megtapadni, a nagyobb súly pedig könnyebben törte le az ágakat, vagy akár az egész növényt.
Nem valószínű azonban, hogy a kár nagysága elérné azt, amit az emlékezetes 2014 decemberi ónos eső okozott az erdőkben.
Akkor a Pilisi Parkerdő 60 ezer hektáros területének harmada károsodott, ebből 7-8 ezer hektár súlyosan.