Botrány tört ki a részvényesek körében a nemrég nyilvánosságra került brutális vezetői fizetések miatt. A Financial Times összeállítása szerint az FTSE index 350 legnagyobb vállalatának vezetői átlagosan 16,3 millió dollárt kerestek, vagyis havonta körülbelül 400 millió forintot vihettek haza.
A fizetések 2003 óta még akkor is emelkedtek, amikor egy-egy vállalat gyengébb teljesítményt nyújtott, illetve a részvények árfolyama csökkent.
A részvényeseket nemcsak a csillagászati fizetések, hanem a teljesítménytől független bónuszok háborítják fel a leginkább, de az is sokat számít, hogy
az átlagos dolgozó és a vezető fizetése között ma már 300-szoros a különbség.
Összehasonlításképp 1970-ben ez az arány még csak 30:1 volt.
A bérek emelkedésének üteme a vezetők esetében 1978-hoz képest 997 százalékot tett ki, miközben az átlagos reálbér-növekedés a dolgozók esetében 11 százalékra tehető, az S@P részvényindex emelkedése ugyanebben az időszakban pedig körülbelül 500 százalékos volt.
Nagy-Britanniában ugyan jobb a helyzet, de csak az USA-hoz viszonyítva.
A legnagyobb vállalatok vezetőinek átlagfizetése 4,3 millió font (15,5 milliárd forint) volt 2014-ben, az alkalmazottaké pedig ugyanebben az évben 28 ezer font körül alakult, a különbség tehát itt 150-szeres.
Az MTI jelenése még korábban idézte a High Pay Centre független elemzőközpont egyik összesítését, amely szerint a legjelentősebb vállalatok vezetőinek kimagaslóan nőtt a fizetésük 2015-ben is.
A WPP reklámcég vezetője, Martin Sorrell keresett a legjobban, összességében több mint 70 millió fontot (25,6 milliárd forintot) kapott. Nem keresett rosszul a Berkeley Group ingatlanvállalat és a Reckitt Benckiser háztartás-vegyipari vállalatcsoport vezetője sem: Tony Pidgley és Rakesh Kapoor egyaránt 23 millió fontot (8,3 milliárd forintot) vihetett haza.
Theresa May brit kormányfő már több alkalommal javasolta, hogy korlátozzák az aránytalanul magas fizetéseket, és a részvényeseknek is lehessen beleszólási joguk a vezetői fizetésekbe.