Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amerikai történelem legnagyobb adócsökkentését és adóreformját kezdi el a Donald Trump vezette kabinet, erről tett bejelentést tegnap Steven Mnuchin pénzügyminiszter.
A csomag célja az amerikai termelés felfuttatása, és a külföldön parkoló, több ezer milliárd dollár értékű offshore-vagyonok hazahozatala.
A fejlett országok legmagasabb társasági adókulcsa az amerikai, ezt Donald Trump elnök 35 százalékról 15 százalékra viszi le, és a lépéssel az amerikai növekedés ütemét meggyorsítani.
Az egész adórendszert érintő reformtervezet szerint az egyéni vállalkozók és a tulajdonosok által irányított vállalatok jelenleg 39,6 százalékos adókulcsát szintén 15 százalékra csökkentik, és a személyi jövedelemadót is csökkentik, amivel
a középosztálynak tett ígéreteit váltják valóra.
Az amerikai vállalatok külföldön megtermelt és ott tartott, illetve
az USA-ból a magas adók elől kimenekített pénzek után az elnök tíz százalékos egyszeri adófizetést javasol a kormány.
A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Mnuchin mellett részt vett Gary Cohn, Trump elnök gazdasági tanácsadó bizottságának vezetője is.
Steven Mnuchin hangsúlyozta, hogy az adórendszer átalakításának célja - az egyszerűsítés mellett - az államadósság csökkentése, a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés. Gary Cohn pedig leszögezte: az adóreformmal "az amerikai történelem legnagyobb arányú adócsökkentése" várható.
Az egyelőre csak nagy vonalakban felvázolt adóreform tervezete szerint a személyi adóknál hét adósáv helyett várhatóan három lesz, ugyanakkor a lehetséges adólevonások köre gyarapszik. Adókönnyítéseket kapnak a gyermeket nevelő családok és az állandó ápolásra szorulók. Változatlanul levonható lesz az adóból a lakásra kötött jelzáloghitel egy része és a jótékony célokra tett felajánlás.
Az adóreform tervezetében szerepel az ingatlanadó és a minimális alternatív adó eltörlése.
A tájékoztatón Steven Mnuchin és Gary Cohn elmondta, hogy a tervezett új intézkedések sok részlete még kidolgozásra vár.
Az adóreform tervét a Fehér Háznak a kongresszus elé kell terjesztenie, így akár még jelentős módosítások is várhatóak.
Mnuchin azonban a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy előzetesen egyeztettek a republikánus törvényhozókkal, és reform alapelveiben egyetértés van.
Elemzők szerint a költségvetésben kiesést jelentő adócsökkentések egyik pótlása - a külföldi pénzek hazahozatala mellett - az úgynevezett importvám lehetne, amelyet a dömpingáron az USA-ba hozott, illetve állami támogatással olcsóbbá tett árukra vetne ki a kormányzat.
Egyelőre két fronton nyitott kereskedelmi harcot a Trump-adminisztráció: egyrészt a dömpingáron behozott acélárukra, másrészt a kanadai faárura és tejipari termékekre.
Első esetben, vagyis az acélimportnál főként a világ acélgyártásának felét adó Kína, valamint Brazília és Mexikó érintett, a tegnap bejelentett kanadai importvámot azonban már egyértelműen az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) átírására tett első lépésként lehet értelmezni.
A faárukra kivetett 3-20 százalékos pluszadót azzal az indokkal vezetné be a kormány, hogy az öt legnagyobb kanadai faipari vállalat erdői állami támogatást kapnak, így biztosítanak az amerikai piaci árnál kedvezőbb feltételeket.
Az amerikai faipari piac közel egyharmadát uralják kanadai vállalatok, és az állami támogatás kérdése már Obama elnöksége alatt is vitatéma volt a két ország között, megoldásra azonban nem jutottak, melynek oka a NAFTA szabályozásában és vitarendezési eljárásában keresendő.
A tejtermékekkel kapcsolatban Trump tegnap egy Twitter-bejegyzésben utalt az új importvámra, arra hivatkozva, hogy az USA északi részén élő tejfeldolgozókat hátrányos helyzetbe hozza a kanadai import.
A kanadai kormány még tegnap tiltakozott az intézkedések ellen, és tagadta, hogy állami támogatást nyújtana a vámmal sújtandó vállalatoknak. Azt azonban elutasította Chrystia Freeland külügyminiszter, hogy egy kereskedelmi háború kezdődött volna a két állam között.
A kereskedelmi forgalom egyébként tavaly 545 milliárd dollárt tett ki Kanada és az USA között.
Elemzők szerint nagyon vékony jégen táncol a Trump-adminisztráció, mert bár korábban is volt példa jelentős mértékű adócsökkentésre, például George W. Bush és Ronald Reagan elnöksége idején, de
akkor távolról sem volt ennyire eladósodva az ország.
Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kieső több ezer milliárd dollár bevétel fedezeteként megjelölt gyorsabb fejlődésnek legalább 0,9 százalékpontos pluszt kellene minden évben elérnie ahhoz, hogy a szaldót nullára lehessen kihozni.
Sokan kételkednek abban is, hogy a tíz százalékos, egyszeri adóval hazahozható offshore-vagyonok valóban a kormány várakozásainak megfelelően érkeznek be.
Ami a politikai kockázatokat illeti, az adócsökkentés céljait támogatják a republikánusok, bár a magas deficit és a GDP 100 százaléka felett járó államadósság miatt sokan aggályukat fejezték ki.
A törvény egyébként kötelezi az adócsökkentési törvény benyújtóit arra, hogy igazolják: nem növeli a hosszú távú deficitet az intézkedésük.
