Ilyen cégeknél dolgoznak a legtöbben Amerikában

Az Egyesült Államok sokáig azt hirdette magáról, hogy ő a kis cégek és üzletek által irányított ország. Ez generációkon át így is volt.

Mára azonban valami megváltozott az USA-ban: a munkavállalók többsége már nagy, sokszor óriási cégnél dolgozik - írja a Wall Street Journal. Pedig a késő hetvenes években az amerikaiak szívesebben dolgoztak olyan cégnél, amely kevesebb, mint száz főt foglalkoztatott, mint olyannál, amelyik 2500 vagy még több alkalmazottal rendelkezett.

Az alkalmazottak több mint negyede olyan cégnél dolgozott 2014-ben, amely legalább tízezer főt foglalkoztatott

– ez az amerikai statisztikai hivatal (Census Bureau) legfrissebb adata. Az óriási cégek gazdaságban elért dominanciája jól látszik a foglalkoztatási adatokban. Aránytalanul nagy szerepet játszanak a termékértékesítésben, szolgáltatásban és más területeken is.

Maga a túlsúly önmagában még nem jelent gondot, hiszen ez hatékonyabbá teheti a működést. A nemzeti mobilszolgáltatók például megkímélik a fogyasztókat a roaming díjak alkalmazásától. Ugyanakkor a túlsúly túlsúlyt szül és a nagy cégek erősítik egymást. A nagy kereskedők a nagy disztribútorokat részesítik előnyben. A nagy gyáraknak pedig nagy beszállítókra van szükségük.

A közgazdászok szerint az új cégek kénytelenek terjeszkedési stratégiát kialakítani, de nem muzsikálnak túl jól. A fiatal cégek sokszor elrontanak valamit, vagy bekebelezi őket egy óriás.

Az pedig már probléma, hogy az üzleti fejlődés lelassult emiatt.

A változás széles körben végbe ment, a hatás a gazdaság egyes szegleteiben erősebb, mint máshol. A 80-as években a kereskedelmi dolgozók zöme száz fősnél kisebb cégnél dolgozott. A nagy alapterületű üzletek elterjedésével ez megváltozott, és a nagy cégekkel együtt felével emelkedett a munkahelyek száma is.

illusztráció Forrás: AFP/2014 Getty Images/Bill Pugliano

A szolgáltató szektorban hasonló ment végbe. Az éttermek és más kisebb egységek, bár még túlsúlyban vannak, a nagy vállalatok nagyon gyorsan óriássá nőttek. Ugyanez történt a pénzügyi szektorban is, főleg a biztosítók és az ingatlanos cégek körében. Néhány szektor ellenáll ennek.

Az építőiparban a legkisebb cégek foglalkoztatják továbbra is a legtöbb alkalmazottat,

az iparág hitelválság miatt bekövetkezett hirtelen összehúzódása ellenére.

De azok a szektorok, ahol a kis cégek dominálnak, viszonylag kicsik és dominanciájuk is csökken, a munkaerőpiac kisebb szeletét képviselik.

A mezőgazdaság, a bányászat és az építőipar együttesen csak minden huszadik munkahelyet adta 2014-ben.

A feldolgozóipar biztosítja minden kilencediket.

Komplett generációk számára többet jelent egy nagy cég alkalmazottjának lenni, mint ugyanazt a munkát végezni egy kisebb cégnél. Ennek oka a jelenség, amit a közgazdászok úgy hívnak, a méret jutalma.

kisbolt New Yorkban Forrás: Getty Images/2014 Getty Images/Spencer Platt

Bár ez sem annyira jó minden esetben. Egyrészt a kis cégeknél – a 100-1000 alkalmazottal rendelkezők – a fizetések hasonlóak a legtöbb alkalmazottnál, míg a legnagyobb cégeknél – ahol több mint tízezer alkalmazott van –, a legmagasabb bérű dolgozók sokkal többet keresnek, mint a többiek. A medián környékén dolgozóknál látszik a fizetések megugrása.

Érdemes megnézni a gyógyszertárak piacát külön is: a gyógyszertárak hosszú ideje láncokba rendeződnek, és az elmúlt időszakban így nőttek.

A négy legnagyobb vállalat patikáinál költöttek el minden tíz dollárból hét dollárt a fogyasztók 2012-ben – ez a legfrissebb adat. A következő 46 legnagyobb cég együttesen is csak 44 centhez jutott a tíz dollárból.

Az iparban a legnagyobb játékosok adják nagyobb arányú jövedelmet érnek el, mint az évszázad elején. A legtöbb kategória szerinti bontásban a nyolc legnagyobb szereplő 2012-ben nagyobb szeletet hasított ki a piacból, mint 2002-ben. Két szektorban nem látszik csak a piaci koncentráció: a pénzes oktatásnál, ahol nem változtak az arányok, és a nagykereskedelem egyes szektorai, például a gumiabroncsok, vászon, üveg és kerti bútorok kereskedelme.

Nem alakul annyi új cég, amennyi a felvásárolt, bekebelezett vállalkozások helyére léphetne, és új álláshelyeket hozhatna létre.

Az új cégnyitások nettó száma évről évre állandó maradt, míg az általuk generált álláshelyek száma csökken – magyarázta Hathaway, a Federal Reserve közgazdásza.

Ez a kombináció hosszabb távon aggodalomra ad okot. A nagy cégek önmagukban nem rosszak. De ha az eladások és a profit koncentrációja elbátortalanítja a szereplőket, ha akadályozza a versenyt, az már gond. Egyre jobban aggódom amiatt, hogy a profit el fog tűnni, miközben úgy tűnik, ezek az üzletek biztonsági árkot ástak és most védve érzik magukat - mondta Hathaway.