A befektetők lázasan vágtatnak át Európába

Az amerikai részvényekbe áramló tőke mennyisége kilenc éve nem látott mélyponton van, míg az európai alapok szintén évek óta tapasztaltak ilyen jelentős tőkebeáramlást. Európa és a fejlődő gazdaságok növekedési potenciálja ugyanis mára vonzóbb a sokáig favorizált Egyesült Államoknál.

Az elmúlt hetek globális tőkeáramlását tekintve jól látszik, hogy a befektetők milliárdokat csoportosítanak át az amerikai részvényalapokból európai illetve feltörekvő piaci alapokba. Ráadásul a szakértők szerint ez a trend a jövőben csak fokozódni fog – írja a The Wall Street Journal.

Ennek oka, hogy

Európa hónapok óta javuló gazdasági eredményeket tud fölmutatni.

Ez pedig, kiegészülve az elmúlt időszak piacok számára kedvező politikai fejleményeivel, tovább növelheti az európai részvények vonzerejét a nemzetközi befektetők szemében.

Ezzel együtt a május 3-án véget ért 7 hét során nettó 22,2 milliárd dollár áramlott ki az amerikai részvényalapokból, amire az EPFR Global adatai szerint hét éve nem volt példa. A Bank of America Merrill Lynch kutatása szerint ráadásul a globális menedzserek amerikai részvénypiaci kitettségei kilencéves mélypontra szakadtak áprilisban.

Európa a középpontban

Mindeközben az európai alapok két éve nem látott nettó tőkebeáramlást könyvelhettek el az idei év első négy hónapjában.

A feltörekvő piacok szintén profitáltak a jelenlegi folyamatból.

Az ugyancsak kedvező adatokkal bíró piaci térség ugyanis 2013 óta a legjobb négy hónapos nettó tőkebeáramlást élvezhette az EPFR számai szerint.

Az S&P 500 index idei teljesítménye Forrás: Investing.com

Mindazonáltal számos befektető továbbra sem mond le az Egyesült Államokról.

Az amerikai részvények ugyanis nagyot raliztak eddig ebben az évben,

és úgy futottak mindenkori csúcsokra, hogy eközben a volatilitást jelző VIX index közel 24 éve nem volt ilyen alacsony. Az adatok tehát sokkal inkább arra utalnak, hogy a befektetők inkább csak igyekeznek felfrissíteni a pozícióikat, és nem menekülnek el teljesen az Egyesült Államok piacairól.

A nagy menet vége

A mostani trend azért is érdekes, mert úgy tűnik, kezd véget érni a 2008-as válság utáni rajongás az amerikai papírok iránt. Történelmi tapasztalat ugyanis, hogy

a pénzügyi válságokat követően a befektetők rendre az amerikai piacok felé fordulnak.

Ezt támasztja alá, hogy 2009 eleje óta az S&P 500 index 165 százalékot emelkedett, míg az európai részvénypiac csupán 100 százalékot, a sokkal nagyobb kilengésekre hajlamos feltörekvő piac pedig mindössze 75 százalékot.

Az Euro Stoxx 50 index idei alakulása Forrás: Investing.com

Most azonban úgy tűnik, amerikai részvények igencsak túlárazottak lettek a világ más piacaihoz képest. A ciklikusan kiigazított ár/nyereség ráta (CAPE) alapján az amerikai részvényekkel 22-szeres áron kereskednek, szemben az európai papírok 16,7, illetve a feltörekvők 13,7-szeres értékeltségével – olvasható ki a Makena Capital Management számaiból.

Visszatérő növekedés

Ezzel párhuzamosan a befektetők úgy számolnak, hogy közel

egy évtizedes szenvedés után a gazdasági növekedés végre visszatérhet Európába.

A monetáris unió 19 országa az idei első negyedévben 0,5 százalékos növekedést produkált, amely 1,8 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg. Összevetésképpen, az USA éves növekedési rátája csupán 0,7 százalékos volt az első negyedévben. Noha az Egyesült Államok az elmúlt öt évben átlagosan 1,4 százalékponttal nyomta le az európai növekedést, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint ez a rés 0,6 százalékpontra szűkülhet a következő három évben.

Újra talpra állhat Európa Forrás: AFP/Philippe Desmazes

Miközben pedig az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye egyre vegyesebb képet mutat, a Valutaalap a feltörekvő piacoktól is lendületesebb növekedést vár, köszönhetően például a magasabb nyersanyagáraknak, illetve az egészségesebb globális gazdasági környezetnek. Kína fellendülése mellett Brazília és Oroszország is bővülésnek indulhat két év gyengülést követően.

Előnyök és kockázatok

Jóllehet Európában a bankokat terhelő rossz hitelek, illetve az olyan strukturális gazdasági problémák, mint például az elöregedő társadalom, kockázatokat jelentenek a befektetők számára is,

a kedvező értékeltségek mellett két másik tényező is növeli az európai papírok vonzerejét.

Egyrészt az európai vállalati haszonkulcsok még mindig a válság mélypontja körül mozognak, míg az USA-ban rekord közeli értékeken forognak. Ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai cégek számára sokkal korlátozottabb a profitnövekedési mozgástér. Másrészt úgy tűnik, a dollár is elérhette a tetőpontját, ahonnan már csak lefelé vezet út – amennyiben az amerikai vezetés nem kezd lendületes protekcionista politikába. A gyengébb dollár pedig a feltörekvő piacoknak is kedvez, mivel az ottani hozamok így sokkal értékesebbé válnak.