Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az MNB hagyományos és nem hagyományos eszközöket egyaránt alkalmazott, amikor kialakította a monetáris politikáját.
Az MNB vezetője rámutatott, hogy mindeközben
a jegybank hangsúlyozottan ügyelt alapvető feladatára, az ár- és pénzügyi stabilitás megőrzésére, és ezzel párhuzamosan vállalta, hogy támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt indult el a monetáris politikai fordulatot hozó első alapkamat-csökkentési ciklus azzal, amikor a monetáris tanács külső tagjai szavazataikkal elérték a jegybanki alapkamat mérséklését.
Matolcsy György jelezte, hogy
a globális válság és annak kezelése során sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek alapján elmondható, hogy van magyar út.
Felidézte, hogy 2013-ban, amikor az új vezetés megérkezett a jegybankba, több gonddal is szembe kellett néznie. Így válaszolniuk kellett a 2002-2010 közötti hazai makrogazdasági válságra, a 2008-09-es gazdasági világválságra, és a 2010-13-as eurózónán belüli válság hatásaira.
A jegybankelnök szerint kihasználták a kínálkozó mozgásteret, és pontosan időzítették a lépéseiket.
Nem tettek mást – mondta -, csak azt, amit a Magyar Nemzeti Bank szó jelent, vagyis
alkalmazták, használták a magyar kreativitást, majd a nemzeti érdekeket figyelembe véve jegybankként éltek a kínálkozó, mandátum adta speciális lehetőségekkel.
Matolcsy György szerint a jegybank és a magyar gazdaságpolitika sikerének egyik legfontosabb eleme hogy
megoldásokat hirdettek a gazdaságirányítás és a bankok között, tovább erősítették a pénzügyi és a monetáris politika összhangját és megvalósították a hagyományos és nem hagyományos eszközök harmóniáját.
Kiemelte: sikerült jól megtalálni az ortodox és az unortodox eszközök arányát.
Az ortodox lépések között említette a jegybankelnök a gazdaságpolitikai egység, a fiskális és a monetáris politika összhangjának visszaépítését.
A jegybank elnöke kiemelte, hogy 2013 után helyreállították a 2001-től érvényben lévő inflációs célkövető rendszer hitelességét. Fontos lépésnek nevezte az unortodox intézkedések közül a növekedési hitelprogramot (nhp) és az önfinanszírozási programot, amelynek révén a bankokat állampapír-vásárlásra ösztökélték.
Hangsúlyozta, hogy az nhp révén közel 40 ezer magyar vállalkozás jutott kedvezményes, illetve a jegybank által garantált hitelhez körülbelül 3 ezer milliárd forint értékben.
A jegybanknak a pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében tett unortodox lépései között Matolcsy György a devizahitelek kivezetését mondta a legfontosabbnak.
A bemutatót követő panelbeszélgetésben részt vevő Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke kiemelte, hogy 2002 és 2008 között háromszor nem sikerült a konvergencia-programot végrehajtani,és az akkori magyar pénzügyi elit felé eltűnt a bizalom.
A bankadóról elmondta, hogy egyfajta krízisadónak fogták fel, amit azért kell befizetniük, hogy a magyar gazdaság talpra állhasson. Hozzátette:
a forintosítás kapcsán három ezer milliárd svájci frank vesztesége keletkezett a magyar bankrendszernek.
Hangsúlyozta, hogy a válságra adott jegybanki unortodox lépések ma már az új ortodoxiához tartoznak.
Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a beszélgetés során kiemelte, hogy
a bankszektorban a digitalizációt, az új bankolási technikákat nem fenyegetésként, hanem lehetőségként kell értelmezni.
Szapáry György, az MNB elnökének főtanácsadója a 2008-as görög és a magyar gazdasági helyzetet hasonlította össze, és úgy vélekedett, hogy "nem véletlenül minket támadtak meg először". Az ország sérülékenysége ekkor a magas államadósság és bruttó külső adósság, valamint a költségvetési hiány magas szintje volt, ami az országot sérülékennyé tette. Mint elmondta,
sikerült stabilitást elérni a külső adósság, a költségvetési hiány és a devizaadósság arányának csökkentésével, valamint az államadósság lefaragásával.
A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és monetáris politikai szakkönyvsorozatának új kötete, A magyar út — célzott jegybanki politika című könyvet Lehmann Kristóf, Palotai Dániel és Virág Barnabás, a jegybank főosztályvezetője és ügyvezető igazgatói szerkesztették.
A több tanulmányból álló kötet
a világgazdasági válság következtében jelentkező kihívásokra adott új gazdaságpolitikai válaszokat veszi sorra.
A könyvben a sikeres válságkezelés valamint a fenntartható növekedés és a pénzügyi stabilitás tartós biztosításának elengedhetetlen elemeivé vált célzott – olykor nemkonvencionálisnak tekintett – intézkedéseket is sorra veszi.
A tanulmánykötet – a Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozatának harmadik köteteként – részletesen bemutatja a sikeres növekedési fordulathoz vezető jegybanki intézkedéseket és azok hatásait; így érdekes és hasznos olvasmány nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakemberek és érdeklődők számára is.
A könyvsorozatban eddig megjelent két kiadvány az Egyensúly és növekedés (szerző: Matolcsy György), illetve a Versenyképesség és növekedés (szerzők: Palotai Dániel és Virág Barnabás) voltak.