A CNBC Dohában készített interjút a katari pénzügyminiszterrel, Ali Saref al-Emadival. A múlt héten Katart gyakorlatilag elszigetelték a vele szomszédos államok, miután Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek megszakították a diplomáciai kapcsolatot Katarral.
A kemény lépésre a hivatalos indoklás szerint azért szánta el magát a négy ország, mert egyre jobban bosszantotta őket Katar külpolitikája,
szerintük ugyanis támogatja a terrorizmust és beavatkozik más nemzetek belpolitikájába.
A blokád nyomán előbb a helyi lakosok megrohamozták a boltokat, majd a Standard and Poor's leminősítette az országot.
Azonban a pénzügyminiszter szerint pánikra semmi ok, sőt Katar ki fog tartani, hiszen az ország gazdasága nagyon erős, stabilabb, mint néhány olyan országé, amely most blokád alá vonta.
Sokan azt hiszik, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik buknak a helyzeten. De jobb ha megértik: ha mi veszítünk egy dollárt, akkor ők is veszítenek egy dollárt
- mondta al-Emadi, majd hozzátette: a válságban nincs olyan forgatókönyv, amely csak Katar számára lenne káros. Szerinte, ha Katart gyengítik, azzal az Öböl Menti Együttműködési Tanács másik öt tagállama is rosszul járna hosszú távon.
Katar gazdasági ereje - méretéhez képest - óriási, hiszen a GDP-je 200 milliárd dollár.
Ráadásul azon túl, hogy az ország belpolitikája stabil, hiszen a kőolaj és földgáztartalékai miatt az energiaszektor és a pénzügyi szektor is biztos alapokon állt, Katar külföldi eszközeinek és beruházásainak nagysága eléri
az ország GDP-jének 250 százaléka.
Nagyon magabiztosak vagyunk, meg tudjuk védeni a devizánkat, meg tudjuk védeni a gazdaságunkat, de nem gondolom, hogy aggódni kellene az ország biztonságáért - mondta al-Emadi.
A pénzügyminiszter javasolta a riportot készítő újságíróknak, hogy nyugodtan maradjanak még az országban pár napot és nézzenek körül. Így a saját szemükkel láthatják, hogy minden a szokásos mederben folyik, nincsenek élelmiszerellátási gondok, hiszen Katar rendkívül rugalmas és jelentős tartalékkal rendelkeznek.
A múlt héten helyi illetékes vezetők azt nyilatkozták, hogy egy évre elengedő élelmiszertartalékkal rendelkezik az ország.
Kalifa bin Jászem ász-Száni sejk szerint azért sem lehet hiány, mert az import 95 százaléka légi vagy tengeri úton érkezik, márpedig a felállított blokád ezeket az útvonalakat nem érinti.
Az adatokban azonban van némi ellentmondás, mert Szaúd-Arábia azt állítja, hogy az egyetlen, és most lezárt katari szárazföldi határátkelőn keresztül érkezik
az emírségbe az élelmiszerszállítmányok negyven százaléka.
Egy biztos, hogy az import működik, hiszen Irán a hét végén öt teherszállító repülőgéppel már küldött élelmiszert az országba, amelyeken gépenként 90 tonna élelem és zöldség volt, de úton van több hajó is Katarba. Az más kérdés, hogy egyes helyeken ezt normál importnak tartják, míg más médiumok
már segélyszállítámánynak nevezik az iráni repülőkön érkezett árut.
Katar közben két új hajózási útvonalat is megnyitott Omán felé, hogy azon keresztül is vihessen be élelmiszert az országba. Az új útvonalakon hetente három-három szállítmányt fuvaroznak majd. Az első hajó már meg is érkezett a célállomásra.
Az arab ország több nemzettel is szoros kereskedelmi kapcsolatot tart fönn, Brazíliától Ausztrálián át Törökországig, ezért sem aggódik a pénzügyminiszter.
Törekedni fogunk arra, hogy még diverzifikáltabbak legyünk a kereskedelem terén, mint korábban voltunk."
Ali Saref al-Emadi reagált arra is, hogy
a dohai tőzsde 7,1 százalékot esett múlt héten,
valamint a katari riál is gyengült. Szerinte ez teljesen természetes piaci reakció, de a kormánynak megvannak a szükséges monetáris eszközei, hogy beavatkozzon a gazdaság és a fizetőeszköz védelmében.
Bár az országot leminősítették, Katar még mindig az AA adósbesorlási kategóriában van, vagyis felsőkategóriájú államnak számít a hitelminősítés szempontjából.
Az AA besorolás még mindig azt jelenti, hogy a világ első 20-25 országa között vagyunk. Szóval gazdaságilag sokkal jobban állunk, mint néhány másik szomszédunk."
Eközben a bahreini központi bank rendeletet adott ki a Bahreini Királyságban működő minden pénzügyi intézmény számára, hogy fagyasszanak be a terrorizmus-listán szereplő minden természetes vagy jogi személyhez kötődő számlát, készpénzt, betétet, beruházást, biztosítási kötvényt és pénzügyi tranzakciót, ami ez esetben
59 természetes és 12 jogi katari személyt takar.
A helyzetről telefonon tárgyalt egymással Rex Tillerson amerikai és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Az amerikai politikus felszólította Szaúd-Arábiát és a többi öbölbeli országot, hogy enyhítsenek a katari blokádon, ugyanakkor Donald Trump sokkal keményebb hangot ütött meg.
Az Egyesült Államok elnöke szerint Katar olyan ország, amely
történelmileg nagyon magas szinten támogatja a terrorizmust.
Szerinte most az USA válaszút előtt áll, de a nehezebb döntést kell majd meghoznia és
meg kell állítania a terrorizmus pénzelőit."
Trump reményei szerint ez már a vég kezdete a terrorizmus finanszírozásában, és ez éppen azon a rijádi csúcstalálkozón kezdődött el, amelyen a minap "barátommal, Szalmán királlyal", vagyis a szaúdi uralkodóval és további mintegy ötven arab állam vezetőjével vett részt.
A tárgyalásokat sürgetett az orosz külügyminiszter is.
Lavrov szerint csak így lehet megelőzni a válság mélyülését és egy háborús helyzet kialakulását.